Popély Árpád: Iratok a csehszlovákiai magyarság 1948-1956 közötti történetéhez. II. Válogatás a prágai magyar követség és a pozsonyi magyar főkonzulátus magyar kisebbséggel kapcsolatos jelentéseiből - Fontes Historiae Hungarorum 5. (Somorja, 2014)
Dokumentumok
Az 1.) pontban megjelölt esetekben az állampolgárság kérdése érintve nincsen, sőt néhol kifejezetten kizárják a csehszlovák állampolgárságot mint döntő tényezőt. Ezekben az esetekben tehát nem lehet vitás, hogy a törvény által nyújtott kedvezményekben a magyar nemzetiségűek nem részesülnek, illetve hogy a jogfosztó rendelkezések magyar nemzetiségű személyekre is vonatkoznak, még akkor is, ha csak a 245/1948 sz. törvény alapján a csehszlovák állampolgársági fogadalmat letették és csehszlovák állampolgárokká váltak. A 2.) pontban megjelölt esetekben a törvény vagy a rendelet bizonyos személyek körét határozza meg oly módon, hogy a törvény vagy a rendelet vonatkozik, illetve nem vonatkozik azokra a személyekre, akik a 33/1945 sz. elnöki rendelet értelmében csehszlovák állampolgárságukat elveszítették. A törvény vagy a rendelet itt sem az állampolgárság hiányára helyezi a súlyt. Azok a magyar nemzetiségű személyek, akik a 245/1948 sz. törvény alapján a csehszlovák állampolgársági fogadalmat letették és csehszlovák állampolgárokká váltak, előzőleg kivétel nélkül mind elveszítették a csehszlovák állampolgárságukat a 33/1945 sz. elnöki rendelet értelmében és így beleesnek a törvény vagy a rendelet által meghatározott személyek körébe. Erősen vitás lehet, hogy a fenti módon megjelölt diszkriminációs rendelkezések nem vonatkoznak azokra, akik a 245/1948 sz. törvény alapján a csehszlovák állampolgársági fogadalmat letették. A 3.) pontban megjelölt esetekben nemcsak csehszlovák állampolgárokról, hanem cseh, szlovák vagy más szláv nemzetiségű csehszlovák állampolgárokról van szó, tehát, hogy valaki a törvény által nyújtott jogokban részesüljön, csehszlovák állampolgáron kívül még szláv nemzetiségűnek is kell lennie. A magyarellenes intézkedéseket egy generális törvénnyel, illetve alkotmánytörvénnyel kellene hatályon kívül helyezni. Ez a törvény hatályon kívül helyezné az összes törvény vagy rendelet olyan intézkedését, amely magyar nemzetiségű személyekre, vagy olyan személyekre vonatkozik, akik a 33/1945 sz. elnöki rendelet alapján magyar nemzetiségük miatt veszítették el csehszlovák állampolgárságukat, vagy amely intézkedés különleges elbánásban részesíti a cseh, szlovák vagy más szláv nemzetiségű csehszlovák állampolgárokat és ez a törvény kimondaná, hogy mindazok a magyar nemzetiségű személyek, akik csehszlovák állampolgárságot szereztek a 33/1945 sz. elnöki rendelet, a 245/1948 sz. törvény, vagy más törvényes rendelkezés alapján, ugyanolyan elbánásban részesítendők és ugyanolyan jogokat élveznek, mint a többi cseh, szlovák, vagy más szláv nemzetiségű csehszlovák állampolgárok. Ennek a törvénynek azután demonstratíve fel kellene sorolnia azokat a törvényeket és rendeleteket, amelyek magyarellenes intézkedést tartalmaznak azzal, hogy nevezetesen ezeknek a törvényeknek és rendeleteknek magyarellenes intézkedéseit helyezi hatályon kívül. Tekintettel arra, hogy törvények és rendeletek sok esetben magyar nemzetiségű személyekről szólnak állampolgárságra való tekintet nélkül, különösen vagyonjogi vonatkozásban érintik a magyar állampolgárok érdekeit is. Ennek a kérdéseket generálisan rendező törvénynek ki kellene mondania azt is, hogy a törvények és rendeletek magyarellenes intézkedései különösen vagyonjogi vonatkozásban magyar állampolgárokkal szemben nem alkalmazhatók. A magyarellenes törvények és rendeletek érintették a magyar nemzetiségű lakosság személyi és politikai jogait, vagyonát és kulturális jogait is. A tájékoztató utolsó része tartalmazza ezeknek a törvényeknek és rendeleteknek időrendbeni felsorolását. 167
