Popély Árpád: Iratok a csehszlovákiai magyarság 1948-1956 közötti történetéhez. II. Válogatás a prágai magyar követség és a pozsonyi magyar főkonzulátus magyar kisebbséggel kapcsolatos jelentéseiből - Fontes Historiae Hungarorum 5. (Somorja, 2014)
Dokumentumok
II. sz. melléklet Tájékoztató a magyarellenes csehszlovák törvényekről és rendeletekről Az 1944. év végétől Csehszlovákiában a magyar nemzetiségű lakosságot sújtó törvények és rendeletek hosszú sora látott napvilágot, amelyek Csehszlovákia magyar nemzetiségű lakosságát törvényen kívüli állapotba helyezte. A magyar nemzetiségű csehszlovák állampolgárokat megfosztották állampolgárságuktól, kizárták a politikai életből és a közigazgatás vezetéséből, megszüntették egyesületeiket, iskoláikat és önálló egyházközségeiket, korlátozták személyi szabadságukat, kizárták a köz- és magánalkalmazásból, megfosztották minden vagyonuktól. Alakilag ezek a törvények és rendeletek két csoportba oszthatók. A háború befejezése óta ui. Csehszlovákia törvényhozásában dualizmus uralkodik. Vannak törvények és rendeletek, amelyeknek hatálya kiterjed az egész Köztársaság területére és vannak törvények és rendeletek, amelyek csak Csehországban, vagy csak Szlovákia területén érvényesek. Az egész Csehszlovák Köztársaság területén érvényben lévő törvényeket és rendeleteket az első időben Dr. Beneš volt köztársasági elnök elnöki rendeletek és alkotmányrendeletek alakjában adta ki, amely rendeleteket azután 1946. évi március hó 28. napján a Nemzetgyűlés 57/1946 sz. alkotmánytörvényével törvényerőre emelt. 1945 novemberétől az egész Köztársaság területén érvényes jogszabályokat a Nemzetgyűlés hozza meg törvény alakjában, vagy a Kormány adja ki kormányrendelet alakjában. Ugyanezek a törvényhozó szervek adták ki és adják ki, illetve hozták meg és hozzák meg azokat a jogszabályokat is, amelyek csak Csehországban érvényesek. A kizárólag Szlovákia területén érvényes jogszabályokat, a Szlovák Nemzeti Tanács rendelet, vagy 1948. július óta törvény, a Megbízottak Testületé vagy a megbízottak rendelet és hirdetmény alakjában adják ki. A törvényekben és a rendeletekben a magyarellenes intézkedések kétféle módon jelentkeznek. Vagy jogfosztást kimondó rendelkezések hatálya van kiterjesztve a magyar nemzetiségű személyekre,vagy pedig jogokat biztosító rendelkezésekből vannak kizárva a magyar nemzetiségű személyek. A magyar nemzetiségű személyek megjelölése a törvényekben és rendeletekben különböző módon történik: 1. ) A törvény vagy a rendelet magyar nemzetiségű személyekről szól (pl. a 100/1945 sz. elnöki rendelet 7. §. 1. bekezdés b) pontja), esetleg olyan magyar nemzetiségű személyekről, akik csehszlovák állampolgársággal bírtak (pl. a 33/1945 sz. elnöki rendelet 1. §. 1. és 2. bekezdése), vagy magyar nemzetiségű személyekről állampolgárságra való tekintet nélkül (p. a 64/1946 sz. szlovák nemzeti tanácsi rendelet I. cikk 1. bekezdés b) pontja). 2. ) A törvény vagy a rendelet a magyar nemzetiségű személyeket úgy jelöli meg, hogy a törvény vagy a rendelet vonatkozik, vagy nem vonatkozik azokra a személyekre, akik a 33/45 sz. elnöki rendelet alapján csehszlovák állampolgárságukat elveszítették. Ez az elnöki rendelet 1. §-ának 1. és 2. bekezdésében kimondja, hogy a magyar nemzetiségű volt csehszlovák állampolgárok csehszlovák állampolgárságukat elveszítették. 3. ) A törvény, vagy a rendelet kimondja, hogy hatálya csak csehszlovák állampolgárokra, esetleg, hogy csak cseh, vagy szlovák nemzetiségű csehszlovák állampolgárokra vonatkozik (pl. a 82/1945 sz. szlovák nemzeti tanácsi rendelet 1. § 1. bekezdés). 166
