Popély Árpád: Iratok a csehszlovákiai magyarság 1948-1956 közötti történetéhez. II. Válogatás a prágai magyar követség és a pozsonyi magyar főkonzulátus magyar kisebbséggel kapcsolatos jelentéseiből - Fontes Historiae Hungarorum 5. (Somorja, 2014)
Dokumentumok
Az 1949. évi március hó 23-án meghozott és április hó 7-én kihirdetett 84/1949 sz. törvény módosítja ezt a 108/1945 sz. elnöki rendeletet. Ez az új novella csak az 1. § (1) bekezdésének 3. pontját, az I. § (3) és (4) bekezdését, valamint a 2. § (4) bekezdését módosítja és hatályon kívül helyezi az 1. § (2) bekezdését és az 1. § (4) bekezdésének két mondatát. A módosítás két alapjában vevő és a magyarság szempontjából lényegtelen kérdést érint. 1. ) Az elnöki rendelet a jogi személyek vagyonának az elkobzását csak akkor mondja ki, ha a jogi személy tagjai, vagy tulajdonosai vétkesek abban, hogy a jogi személy vezetősége államellenes tevékenységet fejtett ki, vagy pedig ha elmulasztották a szükséges gondosságot a vezetőség megválasztásánál, vagy ellenőrizésénél. Az elkobzás esetében is aránylagos kártérítési igényük van a tagoknak, vagy a tulajdonosoknak, még akkor is, ha a fenti hibát, illetve mulasztását elkövették. A novella kimondja a jogi személy vagyonának az elkobzását, ha a jogi személy államellenes tevékenységet fejtett ki, tehát nemcsak akkor, ha a tagok, vagy tulajdonosok mulasztást követtek el. A vagyonelkobzás alá esik akkor is, hogyha a tagok vagy tulajdonosok teljesen ártatlanok. A novella szerint kártérítés sem illet meg minden tagot vagy tulajdonost, hanem csak azokat, akiket vétkesség vagy mulasztás nem terhel. 2. ) A vagyonelkobzást kimondó eljárásban az elnöki rendelet szerint az országos nemzeti tanács,460 illetve a Szlovák Nemzeti Tanács illetékes szerve is eljárhatott első fokon. A novella az elnöki rendelet ezen rendelkezését hatályon kívül helyezi, tehát a jövőben az országos nemzeti tanács, illetve a Szlovák Nemzeti Tanács illetékes szerve első fokon nem járhat el. A novella egyáltalában nem érinti a magyarellenes diszkriminációs rendelkezéseket és ezeket teljes egészükben hatályukban fenntartja. Még ma is és a jövőben is elkobozható tehát ex lege a magyar jogi személyek és a magyar nemzetiségű fizikai személyek minden vagyona tekintet nélkül az állampolgárságra, mert az elnöki rendelet ez állampolgárság kérdését egyáltalában nem érinti, tehát a magyar nemzetiségű csehszlovák állampolgárok vagyona is elkobzás alá esik. Nem változtat a helyzeten semmi, a 245/1948 sz. törvény sem, mert a vagyonelkobzás fennáll még akkor is, hogyha magyar nemzetiségű személy a 245/48 sz. törvény alapján csehszlovák állampolgárságot szerzett. A 84/1949 sz. törvény módosítja a 108/1945 sz. elnöki rendeletet és ez az alkalom megfelelő lett volna arra, hogy a 108/45 sz. elnöki rendelet magyarellenes intézkedéséit is hatálytalanítsák. Pozsony, 1949. április 23. 460 Helyesen: a tartományi nemzeti bizottság. 165