Popély Árpád: Iratok a csehszlovákiai magyarság 1948-1956 közötti történetéhez. II. Válogatás a prágai magyar követség és a pozsonyi magyar főkonzulátus magyar kisebbséggel kapcsolatos jelentéseiből - Fontes Historiae Hungarorum 5. (Somorja, 2014)
Dokumentumok
főkonzulátussal és rendszeresen óhajtok tájékozódni a szlovákiai helyzetről, ezért kérek engedélyt, hogy beosztottjaimat kisebb-nagyobb időközökben hasonló utakra indíthassam. Bolgár s. k. követ Melléklet a 10/doI.-1949 számú jelentéshez. Rubin Péter köv. titkár Feljegyzés 1949. II. 10. 1949. február 3-tól 5-ig Bolgár követ úr megbízásából Pozsonyban és környékén (Csallóköz) tartózkodtam, hogy a helyszínen szerzett információk alapján ítélhessük meg az ottani magyarok jelenlegi helyzetét, különös tekintettel az állampolgárság kérdésére, a deportáló likvidálására és a magyarok kulturális életére. Pozsonyban hosszasan beszélgettem Csordás konzullal, Lőrincz Gyulával, az Új Szó főszerkesztőjével és azokkal a felekkel, akik ez idő alatt felkeresték a magyar főkonzulátust. Sajnos nem tudtam beszélni a távollévő Vándor meghatalmazottal és Balogh Dénes Árpáddal. A Csallóközben a következő falvakat látogattam meg: Pozsonypüspöki, Somorja, Kistárnok,425 Dunaszerdahely, Deáki, Kajal.426 A magyarok állampolgársága Az állampolgársági eskü letétele általában - amennyire ilyen rövid idő alatt meg lehet állapítani - zavaró momentumok nélkül folyik. A magyarok túlnyomó része megértette, hogy az eskü letétele saját érdeke, bár még mindig akadnak egyesek, akik a konzulátushoz fordulnak megkérdezni, letegyék-e az esküt, nem mondanak-e le az eskü letételével magyarságukról. Nagyjában és egészében a hatóságok is teljesítik kötelességüket. Ez persze nem jelenti azt, hogy egyáltalában nem fordulnak elő zavaró momentumok. Igen sok helyen tudomásul vették a magyarok jelentkezését, de az esküre még nem került sor, ilyen vagy olyan okból, így pl. Pozsonypüspökin azt mondják, hogy nincsenek nyomtatványok. Az is előfordul, hogy csak szlovákul dobolják ki az esküvel kapcsolatos tudnivalókat. Külön problémát jelentenek az ún. fehérlaposok és azok, akik reszlovakizálásra jelentkeztek. A fehérlaposok, tehát akiket áttelepítésre kijelöltek, azonban nem települtek át, az állampolgársági törvény értelmében nem kaphatják meg az állampolgárságot. Hasonlóan rendelkezik a végrehajtási utasítás is, bár ez a rendelkezés nem egészen világos és egyértelmű. Valószínűleg ennek következtében állt elő az a helyzet, hogy egyes információk szerint (Csordás konzul) sok helyen a fehérlaposokat is engedik esküt tenni, máshol azonban nem (pl. Deáki, Besztercebánya), vagy legalábbis csak összeírják őket és kije425 Helyesen Csallóköztárnok. 426 Nemeskajal. Utóbbi két település már nem a Csallóközben, hanem az attól északra fekvő Mátyusföldön található. 131
