Popély Árpád: Iratok a csehszlovákiai magyarság 1948-1956 közötti történetéhez. II. Válogatás a prágai magyar követség és a pozsonyi magyar főkonzulátus magyar kisebbséggel kapcsolatos jelentéseiből - Fontes Historiae Hungarorum 5. (Somorja, 2014)

Dokumentumok

szédos - irányítottak, mint ahonnan annakidején elhozták őket. Arról nincs értesülésem, hogy deportáltakat Észak-Szlovákiába vittek volna, amitől a deportáltak kezdettől fogva tar­tottak. Csordás véleménye szerint egy magyar sem hajlandó más birtokba beülni, mint a saját otthonába. Gyakori eset, hogy azok, akiket valamilyen más faluba vittek, onnan egy­szerűen hazamennek. Ebben az esetben problémát jelent az élelmezés, ugyanis ezek csak ott kapnak élelmiszerjegyeket, ahová őket eredetileg irányították. Csordás szerint a szlová­kok sok esetben hajlandók lennének kimenni a magyarok házából és azokat átadni erede­ti tulajdonosaiknak, de ehhez a hatóságok nem járulnak hozzá. Végül Csordás közölte, hogy ma volt Okálinál, aki azt mondta neki, hogy a csehek újabb tízezer munkást kérnek. Csordás azt jegyezte meg erre, hogy most menjenek a szlo­vákok, amire Okáli mosolygott és azt felelte, hogy azt mégsem lehet. Itt kell megjegyeznem, hogy a 01172/pol/1949 számú január 1-jén kelt, de ide csak január 24-én megérkezett rendelet értelmében a legrövidebb időn belül el fogok járni alkalmasnak látszó módon illetékeseknél, hogy a hazatérők lehetőleg eredeti lakóhelyükön kapják vissza annakidején elhagyott ingatlanaikat. Külön problémát jelent a deportáltak állampolgársága, nem csak azért, mert sokan nem akarják letenni az esküt - bár amikor erről a követség tudomást szerez, azon­nal figyelmezteti az illetőket, hogy az állampolgárság megszerzése nekik maguknak első­rendű érdekük -, hanem azért is, mert a deportáltaknak egyszerűen nincs módjuk letenni az esküt. Azoknak a járási nemzeti bizottságoknak, amelyeknek területén Csehországban tartózkodnak, semmiféle utasításuk sincs arra nézve, hogy bármilyen esküt is kivegyenek a deportáltaktól, viszont mire ezek visszatérnek Szlovákiába, addigra az eskü letételének határideje lejár. Bolgár s. k. követ. MOL, PN-TÜK, 35. d., 26/biz-1949, géppel írt másolat 17 Prága, 1949. február 11. Bolgár Elek követ jelentése, amelyben felterjeszti Rubin Péter követségi titkár feljegyzését szlovákiai útjáról, a szlovákiai magyarság helyzetéről szerzett értesüléseiről. 10/pol.-1949 Prága, 1949. február 11. Tárgy: Rubin Péter követségi titkár szlovákiai útja. 1 melléklet. Mellékelten felterjesztem Rubin Péter követségi titkár szlovákiai útjáról készült feljegyzését. Egyben jelentem, hogy a jövőben szorosabb kapcsolatokat kívánok létesíteni a pozsonyi 130

Next

/
Thumbnails
Contents