Popély Árpád: Iratok a csehszlovákiai magyarság 1948-1956 közötti történetéhez. II. Válogatás a prágai magyar követség és a pozsonyi magyar főkonzulátus magyar kisebbséggel kapcsolatos jelentéseiből - Fontes Historiae Hungarorum 5. (Somorja, 2014)
Dokumentumok
szédos - irányítottak, mint ahonnan annakidején elhozták őket. Arról nincs értesülésem, hogy deportáltakat Észak-Szlovákiába vittek volna, amitől a deportáltak kezdettől fogva tartottak. Csordás véleménye szerint egy magyar sem hajlandó más birtokba beülni, mint a saját otthonába. Gyakori eset, hogy azok, akiket valamilyen más faluba vittek, onnan egyszerűen hazamennek. Ebben az esetben problémát jelent az élelmezés, ugyanis ezek csak ott kapnak élelmiszerjegyeket, ahová őket eredetileg irányították. Csordás szerint a szlovákok sok esetben hajlandók lennének kimenni a magyarok házából és azokat átadni eredeti tulajdonosaiknak, de ehhez a hatóságok nem járulnak hozzá. Végül Csordás közölte, hogy ma volt Okálinál, aki azt mondta neki, hogy a csehek újabb tízezer munkást kérnek. Csordás azt jegyezte meg erre, hogy most menjenek a szlovákok, amire Okáli mosolygott és azt felelte, hogy azt mégsem lehet. Itt kell megjegyeznem, hogy a 01172/pol/1949 számú január 1-jén kelt, de ide csak január 24-én megérkezett rendelet értelmében a legrövidebb időn belül el fogok járni alkalmasnak látszó módon illetékeseknél, hogy a hazatérők lehetőleg eredeti lakóhelyükön kapják vissza annakidején elhagyott ingatlanaikat. Külön problémát jelent a deportáltak állampolgársága, nem csak azért, mert sokan nem akarják letenni az esküt - bár amikor erről a követség tudomást szerez, azonnal figyelmezteti az illetőket, hogy az állampolgárság megszerzése nekik maguknak elsőrendű érdekük -, hanem azért is, mert a deportáltaknak egyszerűen nincs módjuk letenni az esküt. Azoknak a járási nemzeti bizottságoknak, amelyeknek területén Csehországban tartózkodnak, semmiféle utasításuk sincs arra nézve, hogy bármilyen esküt is kivegyenek a deportáltaktól, viszont mire ezek visszatérnek Szlovákiába, addigra az eskü letételének határideje lejár. Bolgár s. k. követ. MOL, PN-TÜK, 35. d., 26/biz-1949, géppel írt másolat 17 Prága, 1949. február 11. Bolgár Elek követ jelentése, amelyben felterjeszti Rubin Péter követségi titkár feljegyzését szlovákiai útjáról, a szlovákiai magyarság helyzetéről szerzett értesüléseiről. 10/pol.-1949 Prága, 1949. február 11. Tárgy: Rubin Péter követségi titkár szlovákiai útja. 1 melléklet. Mellékelten felterjesztem Rubin Péter követségi titkár szlovákiai útjáról készült feljegyzését. Egyben jelentem, hogy a jövőben szorosabb kapcsolatokat kívánok létesíteni a pozsonyi 130