Popély Árpád (szerk.): Iratok a csehszlovákiai magyarság 1948-1956 közötti történetéhez. I. Válogatás a csehszlovák állami és pártszervek magyar kisebbséggel kapcsolatos dokumentumaiból - Fontes Historiae Hungarorum 4. (Somorja, 2008)
Dokumentumok
úpravu za správnou a vhodnou a opakuje, že byla pŕedmétem dlouhých úvah. Bude treba pŕikročiti také k úprave poméru osob némecké národnosti, které zde zústaly. S dalším odsunem nelze počľtati a nesouhlasil by s ním hlavné ministr prúmyslu, který by si naopak pomalú prál, abychom sem ješté nejaké némecké délníky pŕivezli. Počítá se s tím, že tato otázka musí býti vyŕešena do konce roku, neboť nebyla dosud vydána vyhláška o vrácení československého občanství. NAČR, ÚV KSČ, f. 100/24, s v. 150, a. j. 1494, Zápis 16. schuze pâté vlády, konané dne 12. ríjna 1948, kópia, strojopis Összefoglalás: Nősek miniszter emlékeztet rá, hogy a szeptember 30-i kormányhatározat szerint a csehszlovák állampolgárságukat elveszített magyaroknak vissza kell kapniuk az állampolgárságot. A Belügyminisztérium kidolgozta az erre vonatkozó törvény tervezetét. Az állampolgárságot visszakapó magyaroknak 90 napon belül hűségesküt kell tenniük a Csehszlovák Köztársaságra. Neumann miniszter közbevetésére, aki az ebből fakadó közjogi és magánjogi következmények iránt érdeklődött, Nősek miniszter és Široký miniszterelnök-helyettes leszögezte, hogy a magyarok nem tarthatnak igényt semmilyen vagyoni kártérítésre, s a vagyonelkobzó jogszabályok következményei érintetlenek maradnak. Fierlinger miniszterelnök-helyettes szerint a magyarok ezt másként fogják értelmezni. Nősek a jogszabályt jónak tartja, s közli, hogy hozzá kell majd látni a németek helyzetének rendezéséhez is, mert további kitelepítésükkel már nem lehet számolni. 17 Prága, 1948. október 25. Kornel Haim képviselő felszólalása a Nemzetgyűlés ülésén, amelyben az alkotmányjogi bizottság nevében indokolja a magyar nemzetiségű személyek állampolgári helyzetének rendezését. Praha 25. október 1948. Prejav poslanca Kornela Haima na zasadaní Národného zhromaždenia, v ktorom v mene ústavno právneho výboru zdôvodňuje riešenie štátoobčianskeho postavenia osôb maďarskej národnosti. Slávne Národné zhromaždenie, panie a páni! Otázka riešenia štátoobčianskeho postavenia osôb maďarskej národnosti v Československej republike, po známych politických zmenách v Maďarsku, má také východiskové hľadiská, aké nemohli byť dané ako základ riešenia nikdy doteraz v pohnutej histórii československo-maďarských vzťahov. Riešenie tzv. maďarskej otázky u nás, pričom sa ona dotýkala najmä životných záujmov slovenského národa, prešlo v dávnejšej i nedávnej minulosti mnohými obmenami. Dnešnými danosťami sú tie skutočnosti, že aj po prevedení výmeny obyvateľstva medzi Československou republikou a Maďarskom zostáva v Československej republike 74
