Popély Árpád (szerk.): Iratok a csehszlovákiai magyarság 1948-1956 közötti történetéhez. I. Válogatás a csehszlovák állami és pártszervek magyar kisebbséggel kapcsolatos dokumentumaiból - Fontes Historiae Hungarorum 4. (Somorja, 2008)

Dokumentumok

rámci nášho štátu a tým posilnili aj priateľské a v skorej budúcnosti i spojenecké zväzky medzi naším štátom a ľudovodemokratickým Maďarskom. Práve náš slovenský národ, ktorý na svojej vlastnej koži poznal brutálny nacionálny útlak, nesmie sa dopustiť podobnej osudovej chyby na príslušníkoch národa iného nielen pre humanistické hľadisko Kollára, podľa ktorého „kto je slobody hodný, vie si vážiť i slobodu druhého“, ale pre zásady, ktorými je vedená komunistická strana, pre zásady bratstva a spolupráce pracujúcich všetkých národov, pre posilnenie socialistických snáh vo vnútri nášho štátu, pre posilnenie mierového frontu ľudovodemokratických štátov. Tento náš postup nielen že neoslabuje našu starostlivosť o rozvoj a budúcnosť slovenského národa a ČSR, ale naopak, posilňuje ich v samom základe. Je predsa úplne jasné, že čím silnejší bude front mierových štátov vo svete, tým istejšie základy má naša národná a štátna sloboda. Čím rýchlejšie budeme napredovať k socialistickému usporiadaniu u nás i v Maďarsku, tým skôr splnia sa všetky túžby slovenského pracujúceho ľudu. Čím silnejší je zväzok pracujúceho ľudu rôznych národov, tým väčšiu oporu má i pracujúci ľud slovenský v svojom boji proti vlastnej buržoázii, proti zbytkom vlastnej kapitalistickej reakcie. Preto je našou povinnosťou ako komunistov i ako Slovákov urýchlene vyriešiť celú problematiku postavenia príslušníkov maďarskej národnosti u nás, urýchlene dosiahnuť v južných našich okresoch atmosféru priateľskej a súdržnej spolupráce slovenského a maďarského pracujúceho ľudu. Z tých dôvodov navrhujem menom predsedníctva našej strany, aby náš Ústredný výbor hlavné tézy referátu i konkrétne návrhy na riešenie v celom rozsahu schválil.36 37

SNA, ÚV KSS - pléna, kart. 1821, a. j. 8, Zasadnutie ÚV KSS, konané dňa 27. - 28. septembra 1948, strojopis, originär7

Összefoglalás: A csehszlovák kormány a kassai kormányprogramban elhatározta, hogy nemzeti államot hoz létre, s kicseréli a viszályt okozó kisebbségeket. A magyar kisebbség az I. világháború után a horthysta fasiszta politika eszközévé vált, felhasználták a köztársaság szétverésére. A lakosságcserére azért is törekedtünk, mert szívünkön viseltük a magyarországi szlovákok sorsát. Álláspontunk helyes volt. Ma már azonban világos, hogy a lakosságcserével nem sikerül rendezni a kérdést, s ma már lehetetlen az egyoldalú kitelepítés is. Ezért számolnunk kell azzal, hogy a magyar lakosság egy része államunk területén marad. Döntésünket két tényező könnyíti meg: a magyarországi és a nemzetközi helyzet. Magyarországon a munkásosztály felszámolta a feudalizmust, a nemzetközi helyzet pedig úgy alakult, hogy az egyik oldalon az imperialista államok, a másikon a népi demokratikus államok tömbje áll, s ebbe tartozik Magyarország is. Javaslom, hogy a Központi Bizottság fogadja el a magyarkérdés rendezésének következő irányelveit: a lakosságcserét be kell fejezni, a magyar lakosság megkapja a csehszlovák ál36 Na rezolúciu ÚV KSS pozri dok. č. 13.

37 Husákov referát na základe výťahu, ktorý bol uverejnený v Pravde, publikovala Vartíková, Marta: c. d., s. 728 - 732; v maďarskom preklade Polányi, Imre: c. d., s. 82 - 85. (magyar fordításban közölte: Polányi Imre: i. m. 82-85. p.)

65