Popély Árpád (szerk.): Iratok a csehszlovákiai magyarság 1948-1956 közötti történetéhez. I. Válogatás a csehszlovák állami és pártszervek magyar kisebbséggel kapcsolatos dokumentumaiból - Fontes Historiae Hungarorum 4. (Somorja, 2008)
Dokumentumok
Összefoglalás: Az országos közgyűlés összehívásának célja, hogy a Csemadok KB beszámoljon az elmúlt időszakban végzett munkájáról, s kijelölje a szervezet tevékenységének irányvonalát és feladatait. A kétnapos közgyűlést 1953. szeptember 26-27-re javasoljuk összehívni. A közgyűlés a békeharccal, a Szovjetunió és a többi népi demokrácia iránti szeretet elmélyítésével, az iparosítással, a szocialista falu építésével, valamint a sovinizmus, a burzsoá nacionalizmus és kozmopolitizmus elleni harccal fog foglalkozni. Az országos közgyűlés politikai és szervezési előkészítését szolgálták a helyi csoportok közgyűléseinek, valamint a járási és kerületi konferenciák kampányai, a járási és kerületi szervek, valamint a helyi csoportok felajánlásai, amelyek az efsz-ek megszilárdításával és Szlovákia iparosításával voltak kapcsolatosak. A közgyűlés résztvevőinek (küldöttek és vendégek) száma 508 fő lesz. A megnyitó beszédet Kugler János mondja, beszámolót Lőrincz Gyula elnök és Varga János titkár fog tartani. 113 Pozsony, 1953. szeptember 22. Lőrincz Gyula jelentése a magyar nemzetiségű lakosság politikai és kulturális helyzetéről Szlovákiában. Bratislava 22. september 1953. Správa Júliusa Lőrincza o politicko-kultúrnej situácii medzi obyvateľstvom maďarskej národnosti na Slovensku. Správa o politicko-kultúrnej situácii medzi obyvateľstvom maďarskej národnosti na Slovensku Správa O činnosti Csemadoku Udalosti pred založením CSEMADOK-u Maďarský pracujúci ľud, žijúci u nás v prvej československej republike nemohol pokladať túto republika za svoju vlasť, následkom toho, že vláda predmníchovskej republiky bola vládou národnostného a sociálneho útlaku. Sabotovanie spriemyselnenia Slovenska bolo charakteristickým znakom politiky buržoáznej československej vlády. Cieľom buržoáznej politiky bolo stálym poburovaním národností postaviť národy proti sebe a práve tak, ako sa im podarilo postaviť slovenský národ proti českému podarilo sa im utvoriť priepasť medzi maďarskými pracujúcimi. Vplyv Jarossovej a Esterházyho Maďarskej národnej strany - ktorú podporovala československá buržoázia na nemaďarských pracujúcich masách, nebol veľký, pokiaľ sa následkom hriešnej politiky západných imperialistov stredná Európa nedala na cestu fašizácie. Táto strana vychovávala maďarské masy k nacionalizmu, iredentizmu a revizionizmu, čím chcela odviesť pozornosť maďarských más ad triedneho boja a tak podkopať obranyschopnosť Československej republiky. Tomu, že sa táto politika celkom neuplatnila, môžeme ďakovať jedine Komunistickej strane Československa, ktorá napriek každému prenasledovaniu 346
