Popély Árpád: 1968 és a csehszlovákiai magyarság - Fontes Historiae Hungarorum 3. (Somorja, 2008)

A csehszlovákiai magyarság a reformfolyamatban és a normalizáció első éveiben (Eseménytörténeti összefoglalás)

Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága januári határozataival és ennek követ­keztében beállt változásokkal. CSEMADOK járási vezetőségünk, járásunk 4 200 [Csemadok-jtagja nevében, továb­bá a 45 000 magyar nemzetiségű polgára érdekképviseletében kijelentjük, hogy aktív segítői és támogatói akarunk lenni a hazánkban végbemenő demokratizálódási folya­matnak. Szilárd meggyőződésünk, hogy a határozatok hazánk, a Csehszlovák Szocialis­ta Köztársaság felvirágzását, dolgozói életkörülményeinek javulását szolgálják. Az a fo­lyamat, mely visszavonhatatlanul kezdetét vette, tovább szilárdítja szocialista társadal­munk vívmányait, s kedvező feltételeket teremt a nemzetiségi és államjogi kérdések rendezésében. A kulturális élet kibontakozásához politikai és kulturális munkánkban ar­ra törekszünk, hogy a határozatok [a] gyakorlatban hazánk magyarlakta területein, így a Losonci járásban is minél előbb és a lehető legkövetkezetesebben érvényesüljenek. Mi, csehszlovákiai magyarok tudatosítjuk, hogy közös hazánk, a Csehszlovák Szoci­alista Köztársaság felvirágzása hazánk minden nemzetének és nemzetiségének közös érdeke. Bízunk abban, hogy társadalmunk maradéktalan demokratizálódása a nemze­tek és nemzetiségek teljes egyenjogúsításában is meghozza az első gyümölcsöket. Saj­nos, a nemzetiségi kérdésben mutatkozó fogyatékosságokat az elmúlt évek határozatai sem tudták megszüntetni. Ezen a területen az elért eredmények mellett súlyos hibák vannak. Tudjuk, hogy a múltban keletkezett hibák és torzítások eltávolítása kitartó mun­kát és egységet követel. Hangsúlyozzuk, hogy a CSEMADOK Járási Bizottsága és tagsá­ga - akárcsak pártunk - nem anarchiát, hanem rendet és harmóniát kíván, melyet nem­csak szóban, hanem a gyakorlati életben is a szocialista humanizmus, erkölcsösség és igazságosság hat át, szabad utat biztosít a további eredményes munkának. „Dolgozni akarunk” - mondjuk József Attilával, de ehhez az szükséges, hogy rendez­zük végre közös dolgainkat. El kell érnünk, hogy a magyar dolgozók is hazájuknak érez­zék a Csehszlovák Szocialista Köztársaságot. A történelem folyamán sokat szenvedett, de gazdag hagyományokkal rendelkező magyar nemzetiségű népcsoport szeretne igazi otthonra lelni szocialista hazánkban. A Szlovák Nemzeti Tanács közzétett nyilatkozatá­ban124 is ott áll, hogy meg kell teremteni a magyar és ukrán nemzetiség sokoldalú fejlő­désének alapjait. Pártunk joggal elvárja, hogy a jövőben fokozódjék a tömegszervezetek aktivitása, kö­zöttük a Csemadoké is. Járási vezetőségünk elkészíti az akciós tervét, mely munkate­rületének minden lényegesebb kérdésére kiterjed. A CSEMADOK Központi Bizottsága által kidolgozott és beterjesztett nyilatkozat tartal­mával egyetértünk. E nyilatkozatot úgy értékeljük, mint ami elveiben feltárja azokat a le­hetőségeket, távlatokat és módozatokat, amelyek teljesen reális igényeinket kifejezve a nemzetiségi kérdés megoldásának alapjává válhat. Ezért a nyilatkozatot teljes egyetér­tésben támogatjuk, s szükségét látjuk, hogy részét alkossa a CSKP KB akciós program­jának. Olyan álláspontot foglalunk el, hogy ezzel a javaslattal kapcsolatban a CSEMADOK KB-a kompromisszumot ne fogadjon el, törekedjen annak teljes elfogadtatására. Most, mint a járás szellemi és kulturális életének s [az] ezzel szorosan összefüggő nemzetiségi kérdés ismerői csupán azokat a problémákat vetjük fel, amelyeket legége-124 Az SZNT 1968. március 14-i ülésén elfogadott, a társadalmi megújhodásért és a cseh-szlovák föderá­ció megteremtéséért síkra szálló nyilatkozatáról van szó. 76

Next

/
Thumbnails
Contents