Popély Árpád: 1968 és a csehszlovákiai magyarság - Fontes Historiae Hungarorum 3. (Somorja, 2008)
A csehszlovákiai magyarság a reformfolyamatban és a normalizáció első éveiben (Eseménytörténeti összefoglalás)
többnek tartunk, amelyeket sürgősen orvosolni kell, hogy népünk kulturális és társadalmi, gazdasági fejlődése töretlen legyen. Ne keletkezzék „holt idő” addig sem, amíg a nemzetiségi kérdés a CSEMADOK KB javaslataira támaszkodva nem oldódik meg. Ennek érdekében mi a CSEMADOK-ot a csehszlovákiai magyarság érdekvédelmi szervének tekintjük. A CSEMADOK Losonci Járási Vezetőség választmányi ülése az alábbi pontokban fölsorolt kérdések haladéktalan megoldása mellett foglal állást: 1. ) Javasoljuk a választási törvények és irányelvek átdolgozását, mert a párt decemberi és januári plénuma előtt jelentek meg, s nem tartalmazzák azokat a demokratikus elveket, amelyeket életünk demokratizálódása megkövetel. Szükségesnek tartjuk, hogy járásunkban magyar választókörzeteket alakítsanak s minden választókörzetben olyan nemzetiségű állampolgárt jelöljenek a különféle szintű nemzeti bizottságokba, amelyek a lakosság nemzetiségi részarányának megfelelnek. Javasoljuk, hogy a jelöltek 51%-a húszéves illetőséggel rendelkezzen jelenlegi helyén, ahol javasolva van. A szavazócédulák 2-3 nappal a választások előtt kerüljenek a szavazók kezébe. 2. Javasoljuk, hogy mindazok, akik vegyes nemzetiségű járásokban vezető funkcióba vannak javasolva s mindazok, akik hivatali vagy más társadalmi beosztásuknál fogva a lakossággal érintkezésben állnak, ismerjék a járásban élő nemzetiségek nyelvét. 3. Az 1961-es népszámlálás különféle visszaélések következtében nem tükrözi hűen a valóságot, ezért követeljük, hogy a legközelebbi népszámlálást az eddiginél alaposabban készítsék elő. A vegyes lakosságú területen a népszámláló bizottságban központi, kerületi, járási és helyi szinten fele-fele arányban legyenek képviselve a magyarok. A „népszámlálási ívek” a magyarlakta és vegyes területeken legyenek kétnyelvűek, tüntessék fel rajtuk, hogy az 1945-48 közötti reszlovakizáció érvénytelen. 4. Követeljük, hogy a kassai kormányprogramból töröljék a magyar nemzetiségű dolgozók jogfosztottságáról125 szóló részt. Továbbá követeljük az 1945-48-as évek közötti, magyar nemzetiségű lakosságot sújtó diszkriminációs intézkedések - reszlovakizálás, kitelepítés, deportálás - törvényerejű hatálytalanítását és a sajtó útján történő nyilvánosságra hozatalát. Javasoljuk, hogy [azokat], akik 1945-től napjainkig a helyes nemzetiségi politikai fejlődésnek gátlói voltak s elvesztették a tömegek bizalmát, késztessék lemondásra. 5. Javasoljuk az Új Szó szerkesztőség[e] pártszervezetének, hogy tegye vizsgálat tárgyává, mi volt az oka annak, kik késleltették az Új Szó bekapcsolódását a demokratizálódási folyamatba, lelassítva a csehszlovákiai magyar nemzetiség tájékoztatását. 6. Járásunk magyarlakta községei kulturális fejlődésének egyik alapvető feltétele a nemzetiségi iskolák továbbfejlesztése. Csak az anyanyelven folytatott oktató-nevelő munkával lehet biztosítani az egyén sokoldalú, harmonikus fejlődését, az anyanyelven történő oktató-nevelő munka színvonalának emelését. a) Szükségesnek tartjuk, hogy nevezzenek ki egy szakemberekből álló bizottságot, mely a magyar tanítóság aktív bevonásával a magyar iskolák önálló tanügyi igazgatásának rendszerére olyan javaslatot dolgoz ki, mely megfelel az itt élő magyar nemzetiségű állampolgárok igényeinek s a társadalom részéről támasztott követelményeknek. 125 Helyesen: jogfosztásáról. 77
