Popély Árpád: 1968 és a csehszlovákiai magyarság - Fontes Historiae Hungarorum 3. (Somorja, 2008)
A csehszlovákiai magyarság a reformfolyamatban és a normalizáció első éveiben (Eseménytörténeti összefoglalás)
átépítése, szocialista jövőnk mielőbbi kiépítése érdekében. Járásunk Csemadok-szervezetének tagjai is teljes egyetértésüket fejezik ki a CSKP KB decemberi és januári határozataival, s támogatásukról biztosítják a CSKP KB-át az egységes szocialista állam építésében. Felelősségünk teljes tudatában kötelességünknek tartjuk állást foglalni a bennünket nemzeti létünk és jövőnk szempontjából közvetlenül érintő kérdésekben. Támogatjuk a Csemadok KB álláspontját a nemzetiségi kérdés igazságos és reális rendezésével kapcsolatban, főleg az államhatalmi és végrehajtó szervek magyar vonatkozású módosításait, az iskola-, a sajtó- és kulturális ügyek saját szerveink által történő irányítását, a területi átszervezést, valamint a magyar dolgozók részvételének arányos biztosítását a végrehajtó szervekben, alkotmányos jogaink törvénybe iktatását, alkotmányunk módosítását és alapelvei bárminemű elferdítésének megakadályozását. A Szlovák írószövetség Magyar Szekciója az Új Szó[-ban] 1968. március 24-én közzétett álláspontjában kibővíti, konkretizálja az előző javaslatokat, s ezt mi is teljes egészében helyeseljük. A Csemadok KB titkárságának közleményét tudomásul vesszük, s mindent megteszünk annak érdekében, hogy ezeket járásunkban maradéktalanul megvalósítsuk. II. A járásunkban uralkodó viszonyok alapos ismeretéből kiindulva véleményt nyilvánítunk néhány olyan kérdésről, problémáról, melyek orvoslását éppen a demokratizációs114 folyamat kiszélesedésétől, beteljesülésétől várjuk. 1. Nem vitás, hogy a Galántai járás a felszabadulás óta gazdasági és kulturális téren jelentős fejlődésen ment keresztül. Eredményeink relatív volta igazolja a gazdasági felemelkedés további szükségességét, s ennek jogosultságát. Az ipari üzemek excentrikus elhelyezése hátráltatja a magyarlakta falvak lakossága életszínvonalának harmonikus növekedését. Az egyharmad rendszeren alapuló adminisztratív jellegű járásfejlesztés káros, a távlati tervek hiánya az anyagi és pénzügyi eszközök elfecsérléséhez vezet. 2. A járás lakosságának nemzetiségi összetételét figyelembe véve - a hivatalos statisztika szerint a magyarság számaránya 45,2%- a gyakorlatban az alkotmányos egyenjogúság csak elv maradt. a) Nincs biztosítva a magyar dolgozók kellő arányú részvétele a párt-, államhatalmi, végrehajtó, társadalmi, gazdasági, kulturális és egyéb szervekben. Példaként megemlíthetjük a Galántai Járási Nemzeti Bizottságot, ahol a tanács 15 tagja közül 2, a vezető funkcionáriusok közül egy sem, a függetlenített 8 tanácstag közül 1, a 14 ügyosztályvezető közül egy sem és a 150 dolgozó közül alig egynéhány a magyar nemzetiségű. b) Járásunkban nincs biztosítva a magyar nyelvű tanoncképzés. A tanonciskola 20-25 professziója közül csak két szakmában (géplakatos, kőműves) magyar a tanítási 114 Helyesen: demokratizálási. 71
