Popély Árpád: 1968 és a csehszlovákiai magyarság - Fontes Historiae Hungarorum 3. (Somorja, 2008)
A csehszlovákiai magyarság a reformfolyamatban és a normalizáció első éveiben (Eseménytörténeti összefoglalás)
hodását. A Csemadok KB már 1970 májusában felszólította a szervezet járási bizottságait, hogy a KB példája nyomán vizsgálják felül 1968. évi állásfoglalásaikat. A járási szervek többsége ezt meg is tette, a kassai járási bizottság azonban a sajtóbeli támadások és a Csemadok KB Elnökségének 1970. szeptember 11-i újabb figyelmeztetése ellenére sem volt erre hajlandó, s 1970. október 12-i állásfoglalásában továbbra is kiállt 1968. márciusi nyílt levele és az abban foglaltak mellett. A KB Elnöksége ezért 1970. november 4-én úgy határozott, hogy a kassai járási bizottsággal szemben személyi és szervezési intézkedéseket kell foganatosítani.80 Ugyancsak a KB Elnökségének november 4-i ülése tárgyalta a Csemadok központi szerveiben végrehajtandó tisztogatásokra vonatkozó javaslatot. A Varga János régi-új Csemadok-titkár által kidolgozott és mintegy két tucat kizárandó személy nevét tartalmazó előterjesztés szerint a szövetség konszolidációjának meggyorsítása érdekében ki kell zárni a KB-ból és annak ellenőrző bizottságából mindazokat, akiket a pártból is kizártak, akik tagsága valamilyen közéleti funkció betöltéséhez kapcsolódott, akik „passzívak” voltak, valamint azokat a pártonkívülieket, akik „helytelen politikai nézeteket vallottak”. Az Elnökség az előterjesztés megtárgyalása után úgy határozott, hogy a központi szervekben végrehajtandó változásokra vonatkozó javaslatot a soron következő KB-ülés elé terjeszti.81 Időközben a szlovák pártvezetés utasításának megfelelően elkészült a Csemadok 1968-1969. évi munkáját értékelő újabb jelentés is. Az SZLKP KB Elnöksége által 1971. március 18-án megvitatott jelentés a Csemadok kétéves tevékenységét az előző anyagnál jóval kritikusabban értékelte. Bírálatának tárgya mindenekelőtt a KB 1968. márciusi állásfoglalásának egyes „irreális” javaslatai (a járások etnikai alapú átszervezése és a magyarellenes törvények eltörlése), az állásfoglalás nyilvánosságra hozatala, a kassai járási bizottság nyílt levele, a Csemadok magyar nemzeti párttá alakítására irányuló állítólagos törekvések, a dunaszerdahelyi KB-ülés, a szovjet megszállást elítélő nyilatkozatok és a rendkívüli országos közgyűlés voltak. Az értékelés szerint a Csemadokon belüli „jobboldali opportunista erők demagógiája és a nacionalizmus" a rendkívüli országos közgyűlésen tetőzött, amely a kommunista párt vezető szerepével összeegyeztethetetlen és politikai célkitűzéseket megfogalmazó programot hagyott jóvá. Mivel a Csemadok jelenlegi vezetésében nincs meg a biztosíték arra, hogy a szövetségben a jövőben ismét érvényesüljön a párt vezető szerepe, a legfontosabb követelményként új vezetőség választásának és új program kidolgozásának szükségességét fogalmazta meg. Az anyag a Csemadokon belüli „ellenzéki törekvések” fő felelőseiként Dobos Lászlót, Szabó Rezsőt és Szőke Józsefet nevezte meg, de rajtuk kívül elmarasztalta még Duray Miklóst, Varga Sándort, Nagy Jenőt, Béres Józsefet, Mede Istvánt, Janics Kálmánt és Takács Andrást is. A szlovák pártvezetés a jelentés meghallgatását és jóváhagyását követően úgy határozott, hogy pártvizsgálatot indít Dobos László és Szabó Rezső ellen.82 80 FKI, Csemadok irattára, E-XII-295, Közlemény a CSEMADOK Központi Bizottsága Elnökségének üléséről. 81 FKI, Csemadok irattára, E-XII-295, Javaslat a Csemadok KB összetételében szükséges változások végrehajtására. Uo. Közlemény a CSEMADOK Központi Bizottsága Elnökségének üléséről. 82 SNA, ÚV KSS, k. 1286. a. j. 101, Zasadnutie Predsedníctva ÚV KSS, 18. 3. 1971. Hodnotenie činnosti CSEMADOK-u za roky 1968-1969. 42
