Popély Árpád: 1968 és a csehszlovákiai magyarság - Fontes Historiae Hungarorum 3. (Somorja, 2008)
A csehszlovákiai magyarság a reformfolyamatban és a normalizáció első éveiben (Eseménytörténeti összefoglalás)
tiségi tudományos intézet létrehozásának szükségességét. A témát felvetette az Irodalmi Szemle nagy visszhangot kiváltott kerekasztal-beszélgetése,69 a Wétcímű hetilapban pedig napvilágot is látott a csehszlovákiai magyar tudományos intézet konkrét tervezete. A Csemadok KB tudományos szakbizottsága által kidolgozott javaslat szerint a nyelvtudományi, irodaimi, történettudományi, szociológiai, pszichológiai és néprajzi osztályból álló intézet vagy közvetlenül a Szlovák Tudományos Akadémia (SZTA) alá tartozott volna, vagy önálló Csehszlovákiai Magyar (esetleg Nemzetiségi) Tudományos Akadémiaként működött volna.70 1969-ben már csak az előbbi alternatívának volt némi realitása, ezért a szlovák kormány Nemzetiségi Tanácsa az SZTA keretei közötti Nemzetiségkutató Intézet létrehozását támogatta, a megváltozott politikai viszonyok miatt azonban végül egyik lehetőséget sem sikerült megvalósítani. Nemzetiségi tudományos intézet hiányában a Csemadok vállalkozott arra, hogy lehetőségeihez mérten megteremtse egy ilyen intézmény létrehozásának feltételeit. A kezdeményezést az 1968 novemberében Ótátrafüreden megrendezett magyar értelmiségi találkozó is támogatta, amely eredményeként a Csemadok KB Titkársága mellett megalakult a Csemadok keretében létrehozandó tudományos társaságok előkészítő bizottsága. A Csemadok 1969. márciusi rendkívüli országos közgyűlésén elfogadott új program szintén leszögezte, hogy a nemzetiségi tudományos kutatóintézet megteremtését a szövetség tudományos társaságok létrehozásával kívánja meggyorsítani és támogatni. A kilátásba helyezett négy tudományos társaság, a Csehszlovákiai Magyar Nyelvművelő és Nyelvjáráskutató Társaság, a Csehszlovákiai Magyar Néprajzi Társaság, a Csehszlovákiai Magyar Szociológiai Társaság és a Csehszlovákiai Magyar Történeti Társaság 1969-1970 folyamán meg is alakult,71 a normalizációs politika azonban pár éves fennállásuk után valamennyit elsorvasztotta. A prágai tavasz idején különböző állásfoglalásokban igényelt magyar tudományos és kulturális intézmények közül így mindössze az első ténylegesen önálló csehszlovákiai magyar könyvkiadó, a pozsonyi Madách Könyv- és Lapkiadó, valamint a komáromi Magyar Területi Színház kassai részlegének, a Thália Színháznak a létrehozását sikerült elérni.72 A reformfolyamatban való aktív részvételéért járó retorzió és a hetvenes évek elejének országszerte zajló tisztogatási hulláma nem kerülte el a Csemadokot sem. A szövetségnek a reformok melletti kiállása és érdekképviseleti törekvései ugyanis 1969 folyamán egyre inkább ellentétbe kerültek a Husák-féle új vezetés konszolidációs törekvéseivel. A pártvezetés 1969. augusztus végén, a szovjet megszállás első évfordulóján lezajlott tömegtüntetések elfojtása után felszólította a párt- és állami szerveket, valamint a társadalmi szervezeteket, hogy vizsgálják felül 1968. évi dokumentumaikat. A többi 69 A magyar értelmiség helyzete és fejlődési távlatai Csehszlovákiában. Irodalmi Szemle, XI. évf. (1968) 3. sz. 259-265. p., 4. sz. 347-351. p. 70 Javaslat egy csehszlovákiai nemzetiségi tudományos intézet felállítására. Hét, 1968. augusztus 4. 9-11. P. 71 FKI, Csemadok irattára, KB-VII-2. A népművelés munkaformái és eredményei a Csemadokban. Beszámoló a Csemadok KB 1970. májusi IV. ülésére. 72 SNA, Úrad Predsedníctva Slovenskej národnej rady 1960-1968 (Szlovák Nemzeti Tanács Elnökségi Hivatala 1960-1968), 177. k., Zasadnutie Predsedníctva SNR dňa 8. XI. 1968; Új Szó, 1969. november 5. Új színházat köszöntünk, 1-2. p. 39
