Popély Árpád: 1968 és a csehszlovákiai magyarság - Fontes Historiae Hungarorum 3. (Somorja, 2008)
A csehszlovákiai magyarság a reformfolyamatban és a normalizáció első éveiben (Eseménytörténeti összefoglalás)
társadalmi szervezethez hasonlóan 1969. szeptember 4-én a Csemadok KB Elnöksége is megvizsgálta előző évi dokumentumait, amelyek közül a szovjet megszállást elítélő augusztusi nyilatkozatainak és határozatainak egy részét politikailag helytelennek nyilvánította és hatálytalanította. Az Elnökség szerint „kellő tájékozottság híján, valamint a párt és az állami szervek téves információi alapján ezek a dokumentumok olyan kitételeket is tartalmaztak, melyek a tények mai ismeretében helytelenek’’.73 Az elnökségi ülésről kiadott közlemény közzétételét követően nem sokáig váratott magára a Csemadok 1968-as vezetése és a szövetség tevékenysége elleni első nyílt támadás sem: a Csemadok éléről 1968 júniusában távozott Lőrincz Gyula által vezetett Új Szó egy név nélkül leközölt gúnyolódó hangú glosszában reagált a közleményre.74 A lapnak a Csemadok elleni támadása késztette arra a szervezetet a csehszlovákiai magyarság összetartó erejének tekintő Fábry Zoltánt, hogy 1969. október 5-én a Csemadok KB-hoz intézett levelében figyelmeztessen a kisebbségi magyar közösség belső meghasonlásának veszélyére és összefogásának szükségességére.75 Amint azt az elkövetkező hónapok eseményei bebizonyították, Fábry aggodalma nem volt alaptalan. A pártvezetésnek a Csemadok egykori ortodox kommunista vezetőit felhasználva sikerült csapást mérnie nemcsak a Csemadok reformkommunista vezetésére, hanem az egész szövetségre, s ezáltal magára a kisebbségi magyar közösségre is. Az SZLKP KB Elnöksége a Csemadok, a Matica slovenská és az ukrán kulturális szövetség kérdésével ezt követően 1969. november 4-én - a Matica augusztusi közgyűléséről készült jelentés meghallgatása kapcsán - foglalkozott. Az Elnökség amellett, hogy határozatban utasította a Maticát és a nemzetiségi kulturális szövetségeket a nemzetiségi kérdésről folytatott vitájuk lezárására, kimondta az 1968-as tevékenységüket értékelő jelentések elkészítésének és vezetésük személyi összetétele felülvizsgálásának szükségességét is.76 A Csemadok KB a pártvezetés felszólításának eleget téve már 1969. november 9-én elvégezte az általa 1968-ban elfogadott dokumentumok értékelését. A KB Elnökségéhez hasonlóan, s az előző nap újjáalakult pártcsoportja kezdeményezésére a KB is visszavonta a szovjet megszállást elítélő határozatát, elítélte a Matica slovenskával a nemzetiségi kérdésről folytatott polémiát, s bizottságot hozott létre a szövetség elmúlt másfél éves munkájának értékelésére.77 Noha a Csemadok 1968-1969-es munkáját értékelő jelentésnek a pártvezetés utasítása szerint 1970. január 1-jéig el kellett volna készülnie, az értékelés végleges változata csupán közel fél év elteltével, 1970. április legvégén, azt követően született meg, hogy Dobos László Csemadok-elnököt leváltották miniszteri, Szabó Rezső volt vezető titkárt pedig parlamenti alelnöki tisztségéből. A szövetség munkájának pozitív és negatív jelenségeit számba vevő, a Csemadok tevékenységét azonban alapjában véve 73 FKI, Csemadok irattára, E-XI-285, A Csemadok KB határozatainak értékelése 1968 januárjától; Új Szó, 1969. szeptember 5. A CSEMADOK KB Elnökségének ülése, 2. p. 74 Új Szó, 1969. szeptember 6. Bújócska, alibi vagy önbírálat? Mit vont vissza a CSEMADOK KB elnöksége? 2. p. 75 FKI, Csemadok irattára, KB-VII-1. A Csemadok KB 1969. november 9-i ülése. Fábry Zoltán levele a Csemadok Központi Bizottságának. 76 SNA, ÚV KSS, k. 1239, a. j. 51. Zápis z 51. schôdzke Predsedníctva ÚV KSS, 4. novembra 1969. 77 FKI, Csemadok irattára, KB-VII-1. A CSEMADOK KB 1968-69-ben elfogadott dokumentumainak felülvizsgálása és értékelése; FKI, Szabó Rezső iratai, 6. d., Flatározat a CSEMADOK KB 1969. november 9-i üléséről. 40
