Popély Árpád: 1968 és a csehszlovákiai magyarság - Fontes Historiae Hungarorum 3. (Somorja, 2008)

Ahogy azt a magyar külképviseleti szervek látták

Kapják: 3 pl. Központ. Melléklet: 2 db.487

1 pl. Nagykövetség.

1 pl. saját.

Legutóbbi (június 6.) tárggyal kapcsolatos jelentésünk488 óta a magyar nemzetiség helyzetében lényeges változás történt. Az öt szocialista ország katonai akciója átmenetileg elterelte a figyelmet úgy a föderációs, mint a magyar nemzetiségi kérdés megoldásának problematikájáról. A katonai akció következtében kialakult „nemzeti egység” maghatározója volt a magyar nemzetiség politikai állásfoglalásának is, melyet híven tükröz a Csemadok KB elnökségének munkája és állásfoglalásai augusztus 21-tól augusztus 31-ig. Az ezen időszakban keletkezett állásfoglalások és felhívások lényegileg megegyeznek a CSKP és SZLKP által képviselt vonalvezetéssel, így:

a) nyugalomra, megfontoltságra hívták fel a lakosságot;

b) felhívás annak bizonyítására, hogy a szlovákiai magyarság egyetért a CSKP, SZLKP politikájával, a januári úttal;

c) elítéli a „megszállást” és követeli a csapatok azonnali távozását;

d) a magyarság sorsa, jövője egy a szlovák és cseh nép sorsával.

Felhívásaik, a „szabad csehszlovák rádiónál” kifejtett tevékenységük, újságokban megjelent állásfoglalásaik részben meggyőződésük, részben pádig „taktikai” okok következtében láttak napvilágot. Mint mondották: e nehéz helyzetben bizonyítaniuk kellett, hogy az itt élő magyar nemzetiség szándékai valóban megegyeznek a CSKP politikájával, nincs önállósodási vagy elszakadási törekvésük, és hivatkozva a történelemre: féltek attól, hogy az események után ismét a nemzetiségeken „verik el a port”.

Amilyen mértékben konszolidálódott a politikai és gazdasági helyzet, oly mértékben kerültek napirendre ismét a föderációs és nemzetiségi problémák. Ennek jegyében zajlott le a Csemadok KB ülése 1968. szeptember 8-9-én, melyen főtémaként az ország föderatív államjogi elrendezése, ezen belül a nemzetiségek jogainak alkotmányban való biztosítása szerepelt. Ezen az ülésen megjelent és beszédet mondott G. Husák, a SZLKP KB első titkára. Beszédében pozitívan értékelte a magyar nemzetiség magatartását, síkraszállt az állam föderatív átépítése, valamint a nemzetiségek jogainak alkotmányban való biztosítása mellett. Hangoztatta annak szükségességét, hogy megszűnjenek a nemzetek és nemzetiségek közötti régi nézeteltérések, mivel e téren - megállapítása szerint - „az utóbbi nyolc hónapban mind a szlovák, mind magyar részről magasra csaptak a szenvedélyek”.

Ezen előzmények után került sor [az] „Állásfoglalás a Csehszlovák Szocialista Köztársaság föderatív elrendezéséhez” törvényjavaslat, valamint „A nemzetiségek helyzetéről a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban” című alkotmánytörvény-javaslat nyilvánosságra hozatalára.

A nyilvánosságra hozott két törvénytervezet, különösképpen a nemzetiségi alkotmánytörvény-javaslat ismét fellobbantotta a nacionalista, soviniszta szenvedélyeket, melyek elsősorban Szlovákia területén éreztették hatásukat. Az előkészítő bizottsághoz, a kormányhoz és más szervekhez a különböző szlovák szervek, szervezetek és egyének

487 A föderációs alkotmánytörvény és a nemzetiségi alkotmánytörvény mellékelt szövegét nem közöljük.

488 Lásd a 134. sz. dokumentumot.

398