Popély Árpád: 1968 és a csehszlovákiai magyarság - Fontes Historiae Hungarorum 3. (Somorja, 2008)

Ahogy azt a magyar külképviseleti szervek látták

2. A kétnyelvűség elvének alkalmazásáról külön nyelvi törvényt kell elfogadtatni. 3. A föderáció bevezetése során területi átrendezést kell végrehajtani, vagyis etnikai járáshatárokat kialakítani. Az, hogy ezekben a kérdésekben előzetes egyetértés mutatkozik még mindig nem je­lenti azt, hogy ez tisztán meg is valósul. A szlovák sajtó egy része fenti három kérdés­ben ellentétes véleményeket, álláspontokat közöl. A magyaroknak a képviseleti kérdésben elfoglalt helyzetére vonatkozóan ugyanazok­ról a tervekről beszéltek, amelyekről már a 3/54/szt.l968. számú jelentésemben írtam. Pozitívnak tartják azt, hogy májusban az SZLKP KB mellett egy állandó nemzetiségi bi­zottságot hoztak létre. Nagy problémát jelent a CSEMADOK állásfoglalásában szereplő kitétel, hogy az ön­igazgatás alapján kívánják a magyarok ügyeit végezni. Az önigazgatás tartalmi kérdése­iben nem tudnak előrejutni, e tekintetben nincs meg a kellő megértés. A CSEMADOK vezetői szerint ez nem jelent egy területi autonómiára való törekvést, hanem a szlová­kiai törvényhozó és végrehajtó testületekben önálló magyar szervek létesítését, összes ügyeik önálló végzését, az össz-szlovákiai állami szervek szerves részeként. Szlovák részről van olyan tendencia, hogy a nemzetiségi politikában folytatott eddigi gyakorlatot lényegében kielégítőnek tartják, azzal, hogy nagyobb képviseletet kivannak adni a nemzetiségnek és nagyobb működési önállóságot az eddigi szervezeteknek. Figyelemreméltó és nem véletlen jelenség az, hogy amíg a CSKP akcióprogramjában az önigazgatás elve kifejezésre jut, addig az SZLKP programjában erről egy szó sem esik. A tárgyalások során viszont ezt szlovák részről úgy értelmezik, hogy nem akarták ismételni a CSKP akcióprogramját, hanem azt kiegészíteni igyekeztek. Szerintük a CSEMADOK állásfoglalásában szereplő javaslatok elfogadásával a nem­zetiségi kérdés megoldásának egy olyan modelljét lehetne elérni, ami különbözne a szo­cialista országokban eddig alkalmazott megoldásoktól. A Matica slovenská klubjaival kapcsolatban elmondották, hogy azok Dél-Szlovákiá­­ban a CSEMADOK tevékenységének ellensúlyozását célozzák. Ezekkel a klubokkal jó kapcsolatokat akarnak kiépíteni, együttműködni akarnak velük. Sok helységben nagy gondot okoz az, hogy a Matica slovenská klubjaiban a volt Hlinka-pártiak482 jutottak ve­zető szerephez és ezek nacionalista hangulatot terjesztenek. Véleményük szerint ezek a klubok nem lesznek tartósan életképesek. A CSEMADOK állásfoglalásának megjelenése után olyan rémhírek terjedtek el, hogy könnyű volt a szlovákiai magyaroknak egy ilyen állásfoglalást kiadni, mert azt magyaror­szági szakemberek készítették. Később ugyanerről már az a hír terjedt el, hogy az állás­­foglalást Brezsnyevék készítették. Barity Miklós id. ügyvivő MOL, KÛM-TÛK, 1968-Csehszlovákia, 24. d., 001609/8-1968, gépelt, a szerző által aláírt tisztázat 482 A világháborús szlovák állam uralmon lévő pártjának, Hlinka Szlovák Néppártjának (Hlinková Slovenská ľudová strana) hívei. 395

Next

/
Thumbnails
Contents