Popély Árpád: 1968 és a csehszlovákiai magyarság - Fontes Historiae Hungarorum 3. (Somorja, 2008)
Ahogy azt a magyar külképviseleti szervek látták
136 Pozsony, 1968. szeptember 13. Sztankó Pál pozsonyi magyar főkonzul jelentése az augusztus 21-i megszállás utáni szlovákiai viszonyokról, amelyben beszámol a magyar lakosság magatartásáról és helyzetéről is (részlet). SZIGORÚAN TITKOS! Szám: 1/10/SZT/1968 Készült: 5 példányban. Kapják: 3 pl. Központ. 1 pl. Nagykövetség. 1 pl. saját. [...r A szlovákiai magyar nemzetiség reagálása és magatartása az augusztusi napokban erősen megoszlott. A Csemadok vezetőitől származó értesülések szerint vidéken a helyzet - bár a csapatok bevonulását általában elítélően fogadták - viszonylag nyugodt volt. A magyar és szlovák lakosság közötti korábbi éles feszültségek csökkentek, szinte egységjött létre „az okkupáció ellen". A magyar lakosság között volt (és van) egy olyan aggodalom, hogy ha a szövetséges (köztük a magyar) csapatok elhagyják majd Szlovákiát, a szlovák lakosság rajtuk, az itteni magyarokon fogja kitölteni bosszúját. A Csemadokban is többféle irányzat, csoport alakult ki; az egyik élesen elítélte a csapatok bevonulását, a másikat „hurrá-optimizmus” jellemezte, s végül a harmadik irányzat igyekezett józanul felmérni a helyzetet és az adott realitásokból kiindulni. Szabó Rezső, a Csemadok főtitkára szerint sikerült ezt az irányzatot érvényre juttatni a Csemadok állásfoglalásaiban, amelyekben kiálltak ugyan a párt, a kormány, a köztársasági elnök mögött, de igyekeztek elkerülni a túlzásokat. Ehhez hozzá kell tenni, hogy a Csallóközben a „gabona városából” (Dunaszerdahely) a Csemadok közvetlen közreműködésével és irányításával működött egy illegális magyarnyelvű adó, amelynek hangvétele nemigen különbözött az akkori szlovák adókétól. Végül híreink szerint olyan szélsőséges, irredenta nézetek is voltak, amelyek szerint ez kitűnő alkalom lett volna a magyarlakta dél-szlovákiai területek Magyarországhoz való csatolására. A SZLKP kongresszusán a párt vezető szerveibe a magyar nemzetiségű lakosság korábbi ismert képviselői közül (Lőrincz, Dénes, Fábry, Kosztanko, Asztalos)483 484 egyiket sem Pozsony, 1968. szeptember 13. Tárgy: Belpolitikai helyzet (Szlovákia) 483 A kihagyott rész az 1968. augusztus 21-i megszállást követő általános politikai helyzetről, a kommunista párton belüli erőviszonyokról, a közhangulatról és a tömegtájékoztatási eszközökben uralkodó viszonyokról szól. 484 Lőrincz Gyula az SZLKP KB Elnökségének, Dénes Ferenc és Kosztanko Antal az SZLKP KB-nak, Fábry István az SZLKP Ellenőrző és Revíziós Bizottságának volt a tagja; Ladislav Asztalos szlovák nemzetiségű KB-tag volt. 396
