Popély Árpád: 1968 és a csehszlovákiai magyarság - Fontes Historiae Hungarorum 3. (Somorja, 2008)
A csehszlovákiai magyarság a reformfolyamatban és a normalizáció első éveiben (Eseménytörténeti összefoglalás)
összetételű Tanács gyakorlatilag semmiféle érdemi tevékenységet nem fejtett ki, egy év alatt mindössze egyszer ülésezett, 1971. október 13-i újabb átalakítása után pedig teljes egészében formális szervvé vált. Hasonló sorsra jutott a szlovák kormányhivatalnak a felettes szervek szerint hatáskörét meghaladó tevékenységet folytató Nemzetiségi Titkársága is: Tolvaj Bertalan titkárságvezetőt 1971 júniusában felmentették tisztségéből, s helyére Sziegl Ferencet, az SZLKP KB dolgozóját állították. A reformfolyamatot felváltó és annak vívmányait felszámoló normalizációs politika az 1968-1969 folyamán spontán módon létrejövő magyar társadalmi szervezetek és az országos szervezeteken belül létrehozott magyar tagozatok sorsát is megpecsételte. A magyar fiatalok 1968. december 7-én megtartott második országos értekezletén létrehozott s Varga Sándor által vezetett Magyar Ifjúsági Szövetséget nem vették fel a megszűnt CSISZ-t felváltó Gyermek- és Ifjúsági Szervezetek Társulásába, majd 1969 májusában egy belügyminisztériumi határozattal működését is betiltották.65 A Társulás keretében még működhetett egy magyar ifjúsági tanács, az ifjúsági szervezetek párt által kezdeményezett integrációs folyamatának eredményeként 1970 áprilisában létrehozott Szocialista Ifjúsági Szövetségen belüli nemzetiségi tanács megalakítására azonban - a korábbi ígéretek ellenére - már nem került sor. Nem bizonyult hosszú életűnek a nőszövetségen belül kezdeményezett és létrehozott magyar részleg sem. A Szlovák Nőszövetség 1969. január 30-31-i alakuló kongresszusán hagyta jóvá a Magyar Nőtanácsból és Ukrán Nőtanácsból álló Nemzetiségi Szekció megalakulását.66 A Magyar Nőtanács hosszadalmas előkészületek után, 1969. május 16-án megtartotta első ülését is,67 a következő hetekben, hónapokban azonban egyre kevesebbet hallatott magáról, mígnem az 1970-es évek elején mind a Nemzetiségi Szekció, mind pedig a Magyar Nőtanács feltűnés nélkül elhalt. Az Magyar Ifjúsági Szövetséghez és a Magyar Nőtanácshoz hasonló sorsra jutott a csehszlovákiai magyar pedagógustársadalom által létrehozni kívánt magyar pedagógusszövetség is. A szövetség előkészítő bizottsága 1968. szeptember 14-én Szencen tartotta meg az eredetileg 1968. augusztus végére összehívott, azonban a szovjet megszállás miatt elmaradt alakuló ülését, majd 1969 áprilisában kidolgozta a szövetség alapszabály-tervezetét is. A szövetség bejegyzését és működésének engedélyezést azonban a társadalmi és érdekvédelmi szervezetek nemzetiségi alapon történő létrehozását nem tűrő normalizációs politika megakadályozta. A szovjet megszállást követően, de még a husáki normalizációs rezsim hatalomra jutása előtt indult útjára a Magyar Újságírók Szervezetének létrehozására, valamint a csehszlovákiai magyar cserkészmozgalom újjászervezésére irányuló kezdeményezés, a politikai visszarendeződés következtében azonban mindkettő eleve reménytelen kísérletnek bizonyult.68 A kisebbségi magyar tudományos életet évtizedeken keresztül hátrányosan érintette a szervezettség hiánya, ezért 1968 márciusában a Csemadok KB, az újságíró-szövetség és az írószövetség magyar tagozatának állásfoglalása is megfogalmazta a nemze65 Új Ifjúság, 1968. karácsony, Kikiáltották a Magyar Ifjúsági Szövetséget, 2. p.; Új Ifjúság, 1969. június 3. Végzés. A belügyminiszter válaszolt, 2. p. 66 Nő, 1969. február 16. A Szlovák Nőszövetség alakuló kongresszusának határozata, 3. p. 67 Új Szó, 1969. május 17. A Magyar Nőtanács első ülése, 2. p. 68 Popély Árpád: A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944-1992. Somorja, Fórum Kisebbségkutató Intézet, 2006, 289-300. p. 38
