Popély Árpád: 1968 és a csehszlovákiai magyarság - Fontes Historiae Hungarorum 3. (Somorja, 2008)

Ahogy azt a magyar külképviseleti szervek látták

sorban az őt szlovák részről érő vádak miatt, amelyek magyar burzsoá nacionalizmussal, sovinizmussal, sőt irredentizmussal vádolják. A SZLKP KB április 9-i ülésén beadta lemon­dását a SZLKP KB elnöki tisztségéről,472 amit azonban a KB nem fogadott el és titkos sza­vazással bizalmat szavaztak neki, mindössze 4 ellenszavazatot kapott. Nyilvánosan azon­ban a párt eddig nem állt ki mellette és nem ítélte el az őt érő szlovák vádaskodásokat. Az állami szervek (Szlovák Nemzeti Tanács) területén valamivel pozitívabbnak tűnik a helyzet. A szlovák-cseh federatív megoldás különböző vonatkozásait - köztük a nem­zeti kérdés rendezését is - összesen 17 bizottság készíti elő, s a nemzetiségi kérdést illetően Barbírek, a SZNT megbízott elnöke állítólag igen pozitív instrukciókat adott a bi­zottságok tagjainak. Az itteni magyar nemzetiség ellen indított rosszindulatú, nacionalista hangulatkeltő kampány már a szlovák közvélemény elég széles köreit - különösen az ipságot - átfogja és meglehetősen egyértelműen, általános magyarellenes hangulat kialakulása irányában befolyásolja. Ennek már konkrét - és megítélésem szerint a jövő szempontjából rendkívül veszélyes megnyilvánulásai is vannak. Április 28-án pl. a bratislavai főiskolások egy Štúr­­emléktúrát és összejövetelt rendeztek a Bratislavától 9 km-re lévő Devín-hegyen.473 Az ün­nepség színhelyére menetelő kb. 7000 fős ipsági sereg útközben egy magyar, Hungaro­­camion jelzésű gépkocsit kövekkel dobált meg s a meglepett gépkocsivezetőt „disznó ma­gyar” szitkokkal illették. Hasonló, magyarokat szidalmazó jelszavakat a felvonulók az út to­vábbi részén is kiabáltak, amit nemcsak a mellékelt levél, hanem megbízható szemtanúk is megerősítettek. A devini ünnepségen (amelyen nem hivatalosan jelen voltam) a fő szó­nok szintén nacionalista uszítással vádolta Lőrinczet és a Csemadokot, amit az akkor már kb. 12 000 főnyi, főleg fiatalokból álló tömeg óriási füttykoncerttel nyugtázott és olyan fel­kiáltásokkal tarkított, hogy „ha nem tetszik nekik, menjenek haza!”. Az eddig kialakult és kialakulóban lévő helyzet alapján számítani kell további, még élesebb magyarellenes megnyilvánulásokkal is. Megítélésem szerint elsősorban két kérdés az, amelyek kapcsán további, konkrétan Magyarország-ellenes támadásokra kell felkészülnünk, elsősorban sajtóvonalon. Ezek: a) a magyarországi szlovákok helyzete, az itteni magyar nemzetiség helyzetével való mechanikus összehasonlítása s ennek kapcsán a reciprocitás elve érvényesítésének a követelése; b) a kultúrértékek cseréje, amelynek kapcsán - értesüléseim szerint - már jelenleg is sok olyan megírt cikk fekszik az újságírók fiókjaiban, amelyek megjelenését korábban csak a sajtócenzúra akadályozta meg. Figyelembe kell venni, hogy a sajtócenzúra eltörlése óta Csehszlovákiában gyakorla­tilag nincs olyan erő és hatalom, amely a sajtót hatékonyan befolyásolni, irányítani s szükséges esetekben korlátozni is tudná. Fentiek alapján javaslom mielőbb megfelelő szinten mérlegelni, melyek azok a hatá­rok, amíg reagálás nélkül szemlélhetjük az ilyen irányú fejleményeket. Meggyőződésem, hogy nem szolgálná a közös ügyet, ha sajtóvonalon bocsátkoznánk vitába. Ugyanakkor azt sem tartanám helyes megoldásnak, ha szó nélkül, véleményünk megfelelő kinyilvá­nítása nélkül esetleg túl messzire hagynánk fejlődni a dolgokat. A magam részéről - a mostani helyzet alapján - két eljárást javaslok megfontolni: 472 Helyesen: elnökségi tagságáról. 473 Vagyis a dévényi várnál. 387

Next

/
Thumbnails
Contents