Popély Árpád: 1968 és a csehszlovákiai magyarság - Fontes Historiae Hungarorum 3. (Somorja, 2008)

Ahogy azt a magyar külképviseleti szervek látták

A Csemadok vezetői a javaslatot átadták a Szlovák Nemzeti Tanács elnökségének és a SZLKP KB elnökségének azzal, hogy a párt a készülő akcióprogramban teljes felelősséggel nyilatkoztassa ki a magyar nemzetiség államjogi rendezésének elveit. Javasolták, hogy a magyar és ukrán nemzetiség képviselőiből hozzanak létre egy munkacsoportot, amely kidolgozná a párt készülő akcióprogramjának a nemzetiségek helyzetének rendezésére vonatkozó részét.

Az Új Szó és a többi magyarnyelvű lap teljes egészében ismertette a javaslatot463 és felhívta a magyar nemzetiségű lakosságot, hogy javaslataival, észrevételeivel foglaljon állást mellette. A Csemadok és az Új Szó Szerkesztősége azóta rengeteg levelet kap a járási Csemadok szervezetektől és különböző magyar szervezetektől (amelyek kollektiven megvitatták a javaslatot), de egyes személyektől is. E levelekben foglalt észrevételek - azon túlmenően, hogy egységesen egyetértésüket fejezik ki a javaslatban foglaltakkal - két fő csoportba sorolhatók:

1. A magyar lakosságot ért és érő sérelmek konkrét példákkal alátámasztott felvetése:- a helyi, járási és kerületi párt- és állami szerveknek a nemzetiségi arányokat nem helyesen tükröző összetétele;- a kétnyelvűség megsértése;- provokációk a magyar lakossággal szemben (szobrok, feliratok bepiszkítása, sértő megjegyzések funkcionáriusok részéről, iskolákban, stb.);- iparfejlesztés elhanyagolása, alacsony foglalkoztatottság;- oktatásügy terén mutatkozó visszásságok (erőszakos agitáció a szlovák iskolákba történő beíratás érdekében, szakközépiskolák alacsony száma, magyar iskolák összeolvasztása szlovák iskolákkal és szlovák vezetés alá való helyezése a „reszlovakizált” faluk magyarnyelvű iskolaigényeinek elutasítása, stb.;- magyar párttagság alacsony részaránya (Galántai járásban pl. lakosság arányszáma hivatalos statisztika szerint 45%, párttagság csak 20%, Érsekújvári járás: lakosság 60%, párttagság 25%, stb.)

2. Konkrét javaslatok, igének, követelések felvetése (a Csemadok javaslatában foglaltakon túlmenően). Ezek nagy része az előző pontban említett sérelmek kiküszöbölésére vonatkozik. Köztük számos túlzott, irreális követelés is van (önálló magyar főiskolák, egyetemek követelése szinte járásonként, rendkívüli népszámlálás követelése, az 1945-46-ban erőszakosan Magyarországra kitelepítettek részére a visszatérés lehetővé tétele, stb.), de döntő többségük reális, jogos követelés és javaslat, amelyek kiegészítik a Csemadok javaslatait (pl. magyar tagozatok nyitása a pártfőiskolákon, a marxista-leninista esti egyetemeken; az irodalom- és történelemtanításnál nagyobb hangsúlyt fektetni arra, ami a magyar és szlovák nemzetet összeköti és nem elválasztja, stb.).

Még a túlzó követelések esetében sem lehet azt mondani, hogy nacionalista, vagy soviniszta törekvésekről lenne szó, azok leginkább hiányos, nem eléggé alapos helyzetismeretből adódnak. A Csemadok vezetőinek és az Új Szó szerkesztőinek elmondása szerint kifejezetten nacionalista ízű és tartalmú levelet igen keveset kapnak s nagyon ügyelnek arra, nehogy ezek hangot kaphassanak a sajtóban, nehogy diszkreditálják jogos igényeiket és követeléseiket.

463 A Csemadok KB állásfoglalását az Új Szó 1968. március 15-én, az Új Ifjúság március 19-én, a Szabad Földműves március 23-án, a Hét március 24-én közölte.

381