Popély Árpád: 1968 és a csehszlovákiai magyarság - Fontes Historiae Hungarorum 3. (Somorja, 2008)
A csehszlovákiai magyarság a reformfolyamatban és a normalizáció első éveiben (Eseménytörténeti összefoglalás)
A Nemzetiségi Bizottság és a Nemzetiségi Tanács által megfogalmazott és előterjesztettjavaslatok sorsa mindeközben a normalizáció előrehaladtával egyre bizonytalanabbá vált. A nemzetiségi szervekről kidolgozott törvénytervezet nem került az SZNT plénuma elé megtárgyalásra, a nemzetiségi törvények politikai irányelveivel pedig a párt- és állami szervek érdemben szintén nem foglalkoztak. Dobos László miniszter és Szabó Rezső parlamenti alelnök, személyükön keresztül pedig a nemzetiségi kérdéssel foglalkozó szervek ameddig tehették, a megváltozott körülmények ellenére is megpróbálták napirenden tartani a kérdést. Az SZNT Nemzetiségi Bizottsága például 1969. október 20-i és 1970. március 27-i ülésén egyaránt határozatban sürgette a nemzetiségi törvények politikai irányelveinek az illetékes szervek általi mielőbbi megvitatását,59 Tolvaj Bertalan, a Nemzetiségi Tanács titkára pedig a Szabad Földművesnek adott 1969. december 27-i nyilatkozatában annak a reményének adott kifejezést, hogy a legfelsőbb párt- és kormányszervek jóváhagyását követően előreláthatólag 1970 első felében sor kerülhet a nemzetiségi törvények parlamenti elfogadására.60 Erre azonban soha nem került sor. Miután 1970. április 28-án Dobos Lászlót leváltották miniszteri, Szabó Rezsőt pedig parlamenti alelnöki tisztségéből, a nemzetiségi törvények elfogadásának lehetősége végérvényesen elvesztette realitását. Štefan Sádovský szlovák miniszterelnök-helyettes, a Nemzetiségi Tanács új elnöke 1970. november 20-án már arról tájékoztatta az újjáalakított Nemzetiségi Tanácsot, hogy a nemzetiségi törvények alapelveinek 1969-ben kidolgozott tézisei „politikai okokból elfogadhatatlanok”, ezért az azzal kapcsolatos munkálatokat leállíttatta.61 A Tanács a nemzetiségi törvények új alapelveinek kidolgozására még létrehozott egy új munkabizottságot, megtárgyalásukra azonban már soha nem tért vissza, a törvények elfogadásának kérdése pedig visszhang nélkül lekerült a napirendről. Dobos László és Szabó Rezső leváltását követően sor került az ún. nemzetiségi szervek leépítésére is. A nemzetiségi ügyekkel megbízott tárca nélküli miniszteri posztot Dobos leváltásával egy időben megszüntették, a magyar kisebbség a szlovák kormányban az újonnan kinevezett Krocsány Dezső munkaügyi és népjóléti miniszter személyében kapott képviseletet.62 Szabó Rezsőt az SZNT alelnöki tisztségében Fábry István váltotta fel, az SZNT Fábry által vezetett Nemzetiségi Bizottságát ugyanakkor 1971. március 8-án megszüntették, s más bizottságokkal összevonva Nemzeti Bizottsági, Államigazgatási és Nemzetiségi Bizottság néven szervezték újjá.63 A kormány Nemzetiségi Tanácsának személyi összetételét 1970. szeptember 30-án teljesen átalakították, az immár szlovák többségű testület valamennyi korábbi magyar tagját lecserélték, elnökévé pedig a leváltott Dobos László helyett Štefan Sádovský miniszterelnök-helyettest nevezték ki.64 Az új 59 FKI, Nemzetiségi Tanács, 19. d., SZNT 1968-1970, Zápisnica zo schôdze Výboru SNR pre otázky národností dňa 20. X. 1969, Zápisnica z 5. schôdzky Výboru SNR pre otázky národností zo dňa 27. marca 1970. 60 Szabad Földműves, 1969. december 27. Egy év múltán, 4. p. 61 FKI, Nemzetiségi Tanács, IV/2/1969, Záznam o zasadnutí Rady pre národnosti vlády SSR dňa 20. novembra 1970. 62 Új Szó, 1970. április 29. Változások a szlovák kormány összetételében, 1. p. 63 Stenografická správa o schôdzkach Slovenskej národnej rady. V. volebné obdobie. 12. schôdzka. 8. marca 1971. Bratislava, Kancelária SNR, 1971, 70-74. p. 64 FKI, Nemzetiségi Tanács, 1. d., statútumok, Návrh na nové zloženie Rady pre národnosti vlády Slovenskej socialistickej národnosti. 37
