Popély Árpád: 1968 és a csehszlovákiai magyarság - Fontes Historiae Hungarorum 3. (Somorja, 2008)

A csehszlovákiai magyarság a reformfolyamatban és a normalizáció első éveiben (Eseménytörténeti összefoglalás)

ni a nemzetiségi kérdés megoldását szolgáló politikai irányelvek javaslatát, a szlovák nemzeti szervek kiépítése során pedig tiszteletben kell tartani a nemzeti kisebbségek nemzetiségi alkotmánytörvény szellemének megfelelő képviseletét.53 Az SZNT Nemzetiségi Bizottsága már mintegy másfél hónappal a nemzetiségi alkotmánytörvény megszületése után, 1968. december első felében ki is dolgozta és az SZNT Elnöksége elé terjesztette a képviseleti testületek és végrehajtó szervek melletti nemzetiségi szervekről szóló törvény tervezetét. A Nemzetiségi Bizottság törvénytervezete csaknem teljes egészében a Csemadok által megfogalmazott s 1968 júniusában és júliusában a kormány nemzetiségi albizottsága elé terjesztett javaslatokon alapult, amelyek meglehetősen széles jogkörű, s kizárólag a nemzetiségek képviselőiből álló önálló nemzetiségi képviseleti és végrehajtó szervek létrehozását feltételezték.54

A szlovák kormány Nemzetiségi Tanácsa a nemzetiségi törvények politikai irányelveinek kidolgozása céljából már első, 1969. április 22-i ülésén négy alcsoportból (nemzetiségi szervek és képviselet, nemzetiségi oktatásügy, nemzetiségi kultúra, nyelvhasználat) álló ideiglenes munkacsoportot hozott létre.55 Miután a munkacsoport május 19-22-e között a Tejfalu melletti körtvélyesi üdülőtelepen megvitatta a törvények politikai irányelveinek téziseit, összesítő jelentését a Nemzetiségi Tanács július 10-i második ülése tárgyalta meg. E jelentés alapján készült el 1969. július 21-ére a nemzetiségi alkotmánytörvény végrehajtásával kapcsolatos politikai irányelvek tervezete, amelyet a Nemzetiségi Tanács a legfelsőbb politikai szervek elé terjesztett.56

Az 1969-ben összesen háromszor ülésező Nemzetiségi Tanács (harmadik ülésére december 2-án került sor) a nemzetiségi törvények politikai irányelveinek tervezetén kívül - a Nemzetiségi Titkársággal együttműködve - javaslatot fogadott el és terjesztett a kormány elé többek között a Csehszlovák Televízió magyar és ukrán nyelvű adásának bevezetéséről, a Csehszlovák Rádió magyar adásának kibővítéséről, a komáromi Magyar Területi Színház kassai részlegének létrehozásáról, a magyar érettségizettek magyarországi továbbtanulási feltételeiről. Foglalkozott a Szlovák Tudományos Akadémia mellett létrehozandó Nemzetiségkutató Intézet kérdésével, elkészítette a járási és helyi nemzeti bizottságok mellett létesítendő nemzetiségi szakbizottságok minta-alapszabályzatát, a szlovák, majd a szövetségi kormány elé terjesztette a bíróságon kívüli rehabilitációnak a magyar nemzetiségre vonatkozó javaslatát, s tervei között szerepelt a nemzetiségi oktatási törvény alapelveinek kidolgozása is.57 Dobos László miniszter, a Nemzetiségi Tanács elnöke a Vasárnapi Új Szónak adott egyik nyilatkozatában mindezeken túlmenően még azt is leszögezte, hogy a magyar politikai reprezentáció a nemzetiségi politika 1968-ban lefektetett alaptételének, az önigazgatás elvének érvényesítéséről sem mondott le.58

53 Új Szó, 1968. december 23. Az SZLKP KB határozata az SZSZK szerveinek létesítéséről, 3. p.

54 FKI, Nemzetiségi Tanács, 19. d., SZNT 1968-1970; Új Szó, 1968. december 13. Törvényjavaslat a nemzetiségi szervekről, 6. p.

55 FKI, Nemzetiségi Tanács, 1/1/1969. Záznam z 1. zasadnutia Rady pre národnosti vlády SSR zo dňa 22. apríla 1969 (A munkacsoport elnöke az ukrán Ivan Bajcura, titkára Gyönyör József volt.)

56 FKI, Nemzetiségi Tanács, 19. d., SZNT 1968-1970; vö. Gyönyör József: Terhes örökség. A magyarság lélekszámának és sorsának alakulása Csehszlovákiában. Pozsony/Bratislava, Madách-Posonium, 1994, 273. p.

57 FKI, Nemzetiségi Tanács, I-III/1969; Vasárnapi Új Szó, 1969. augusztus 24. Új törvény készül a polgári és politikai rehabilitációról, 3. p.; vö. Marušiak, Juraj: A magyar kisebbség... i. m. 1 rész. 53-54. p.;

58 Vasárnapi Új Szó, 1969. június 1. Az elképzelések megvalósításának útján, 3. p.

36