Popély Árpád: 1968 és a csehszlovákiai magyarság - Fontes Historiae Hungarorum 3. (Somorja, 2008)
A csehszlovákiai magyarság a reformfolyamatban és a normalizáció első éveiben (Eseménytörténeti összefoglalás)
magyar nemzeti himnuszt és 1848-1849-es forradalmi dalokat énekelt. Az egyik jelentés ráadásul azt is tudni vélte, hogy a megfélemlített szlovákok fegyvert követelnek, és őrjáratokat szerveznek otthonaik védelmére.25 26 Rendkívül hozzájárult a feszültség növeléséhez a pozsonyi szlovák egyetemi és főiskolai hallgatók által a Cseklész-Diószeg- Galánta-Vágsellye-Dunaszerdahely-Komárom útvonalon a dél-szlovákiai szlovákok támogatásának céljával meghirdetett, ám magyarellenes megnyilvánulásoktól sem mentes 1968. májusi ún. nemzeti menetelése.25 A prágai pártvezetés a Csemadok KB javaslatait azok elutasító szlovák fogadtatása ellenére kedvezően fogadta, s a Csemadok által megfogalmazott nemzetiségi önigazgatás elvét - mint a nemzetiségi jogok rendezésének alapelvét - beépítette a párt akcióprogramjába is. A CSKP 1968. április 5-én elfogadott akcióprogramja a demokratizálás következetes folytatása, a nem kommunista pártokhoz való partneri viszony kialakítása, az alapvető polgári jogok betartása, a piacgazdaság egyes elemeit is alkalmazó gazdasági reform útjára indítása és a cseh-szlovák államjogi viszony föderatív alapon történő rendezése mellett ígéretet tett a nemzetiségek helyzetét és jogait rendező nemzetiségi statútum kidolgozására, politikai, gazdasági és kulturális egyenjogúságuk megvalósítására, valamint arányos képviseletük biztosítására az államhatalmi és közigazgatási szervekben.27 Az SZLKP mintegy másfél hónappal később elfogadott akcióprogramjának nemzetiségi része a szlovák pártvezetés és a Csemadok, valamint az ukrán kulturális szövetség képviselőinek 1968. április 30-i találkozóján született megállapodásra épült, amelynek résztvevői megegyeztek a szlovák pártprogram nemzetiségpolitikai alapelveiben. Az április 30-i megállapodás szerint Csehszlovákia föderatív átszervezését követően a magyarok és ukránok képviseletét a szlovák nemzeti szervek fogják biztosítani, mégpedig úgy, hogy a szlovák pártvezetés, a szlovák parlament és a nemzeti bizottságok mellett nemzetiségi bizottságokat, az SZNT Elnöksége mellett pedig Nemzetiségi Titkárságot hoznak létre. A tanácskozásról kiadott nyilatkozat azt is leszögezte, hogy a nemzetiségi kérdést a CSKP akcióprogramja alapján kell megoldani,28 az SZLKP 1968. május 24- én elfogadott akcióprogramjában azonban - a CSKP akcióprogramjával ellentétben - már nem esett szó az önigazgatás elvének érvényesítéséről.29 A Csemadok állásfoglalásával szemben a különböző párt- és állami szervekhez intézett szlovák tiltakozások a jelek szerint megtették a hatásukat, ami egyúttal előrevetítette azt is, hogy az önigazgatás elvének érvényesítése a szlovák fél ellenállása miatt a nemzetiségek új alkotmányjogi helyzetének kidolgozása során is akadályokba fog ütközni. A belpolitikai események, a párton és a társadalmon belüli demokratizálási folyamat teret nyitott a kisebbségi magyar társadalom, ezen belül pedig a Csemadok belső megújhodásának is. Már az 1966 decemberében megtartott IX. országos közgyűlésén szá25 SNA, ÚV KSS, k. 1204, Zasadanie Predsedníctva ÚV KSS dňa 3. mája 1948. Informácie o politickej situácii na Slovensku do 15. IV. 1968 a o situácii v cirkvách od 4. - 18. IV. 1968; vo. Štefanský, Michal (zost.): i. m. 41. p. 26 Új Szó, 1968. május 12. Egy menetelés margójára, 2. p. 27 Új Szó, 1968. április 10. melléklete. Csehszlovákia Kommunista Pártja akcióprogramja, 12. p. 28 Új Szó, 1968. május 1. A CSKP Akcióprogramja alapján kell megoldani a nemzetiségi kérdést, 2. p. 29 Új Szó, 1968. május 29. melléklete. Akcióprogram. Elfogadta: Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága az 1968. május 22-24-i ülésén, 5-6. p. 27
