Popély Árpád: 1968 és a csehszlovákiai magyarság - Fontes Historiae Hungarorum 3. (Somorja, 2008)
A csehszlovákiai magyarság a reformfolyamatban és a normalizáció első éveiben (Eseménytörténeti összefoglalás)
Munkatársunk, FONOD ZOLTÁN, a kulturális rovat vezetője a közelmúltban néhány kérdést továbbított dr. Gustáv H u s á k miniszterelnök-helyettes elvtársnak. A kérdések a demokratizálódási folyamat, valamint a nemzetiségi kérdés időszerű problémáit érintették. A napokban megkaptuk Husák elvtársnak e kérdésekre adott válaszát, s őszinte nagyrabecsüléssel fogadtuk azt a kezdeményező javaslatát, hogy az interjút az Új Szó és a Pravda egy időben közölje. A PRAVDA szerkesztőségével megállapodva a mai napon - mindkét lap - közli az interjút. [...r KÉRDÉS: A föderatív államrendezés kapcsán az itt élő nemzetiségek államjogi kapcsolatai is megoldásra várnak. Talán nem túlzunk, ha azt mondjuk: ez az igazi demokrácia próbaköve. Véleményünk szerint ezt a kérdést a cseh és szlovák nemzetek közötti viszony rendezésével egy időben, országos méretben kellene megoldani. VÁLASZ: A föderatív államrendezés megoldja a hazánkban élő két nemzet - a csehek és a szlovákok - viszonyát. Államunkban ez a kérdés ötven év óta adott és az új elrendezés fő értelmét képezi. Ezzel kapcsolatban tanulmányozzuk majd a magyar, ukrán, lengyel és német polgártársaink követelményeit és szükségleteit, a mai demokratizálódási áramlat szempontjait is figyelembe véve. KÉRDÉS: Magyar vonatkozásban a CSEMADOK Központi Bizottsága kezdeményező javaslatot tett, melynek lényegét - a nemzetiségek saját ügyeit érintő, önálló, önigazgatáson alapuló elv kifejezésével - az akcióprogram is rögzíti. E téren, hogy ítéli meg a helyzetet, s milyenek Ön szerint a kilátások? VÁLASZ: Elolvastam a CSEMADOK Központi Bizottságának álláspontját. A hazánkban élő más nemzetiségek is előterjesztették javaslataikat és követelményeiket. A szakértőkből álló kormánybizottság tárgyalni fog ezekről a problémákról nemzetiségeink képviselőivel. Nem akarok a tanácskozások elébe vágni, s ezért az előterjesztett javaslatokkal kapcsolatban nem mondok véleményt. A kormány politikai bizottságában - mely az államjogi elrendezés kérdéseinek megoldására alakult - minden nemzetiségi kisebbség képviselve van. A benyújtott javaslatokkal kapcsolatban tehát ezen a fórumon is véleményt nyilváníthatnak. KÉRDÉS: A demokratizálódási folyamat kapcsán a magyar lakosság körében gyakran felmerül az 1945-47-es időszak. A kollektív bűnhődés elvének alkalmazása - a kitelepítés és a deportáció - mély nyomokat hagyott a magyar nemzetiségű dolgozókban, s tízezreket érintett. Hogy tekint ma Ön erre a kérdésre? VÁLASZ: Magyar polgártársaink problémáinak az 1945-1947-es években történő megoldása nem magyarázható és érthető meg a mostani évek eseményeiből. Közép-Európában évszázadokon keresztül, különösen azonban a XIX. és XX. században a szomszédos nemzetek közt - az uralkodó rétegek politikájának következtében - sok probléma halmozódott fel, melyek a nemzetiségi viszályok tárgyai voltak, sőt bizonyos mértékig azok is maradtak. Közismert a szlovák nemzet helyzete a burzsoá-feudális Magyarországon; a nemzetellenes politika és a kegyetlen nemzetiségi elnyomás. Mindez hosz- 204 204 A kihagyott részben az új államjogi elrendezéssel kapcsolatos munkálatokról esik szó. 134
