Fedinec Csilla: Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 1918-1944. Törvények, rendeletek, kisebbségi programok, nyilatkozatok - Fontes Historiae Hungarorum 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Életrajzok
Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 633 július l-jétöl a Központi Orosz Nemzeti Tanács elnökeként a felsőház örökös tagja. Kerekes István (Kcrcknyc, 1858 - ?) Orvos. Kárpátalján a Kcrcsztcnyszocialista Párt (központja Nagyszőlős), majd az Egyesült Magyar Párt vezetője. Klocsurak, Sztepan (Kőrösmező, 1895 - Prága, 1980) Máramarosszigeten végzett jogi akadémiát. Az első világháború alatt az osztrák-magyar hadseregben szolgált a keleti és a román fronton. 1918 végén - 1919 elején a kőrösmezei huctil köztársasági mozgalmat vezette. Csatlakozási szándék kinyilvánításával részt vett a sztanyiszlavi ukrán kongresszuson 1919 januárjában. 1920-ban a Podkarpatszka Ruszi Szociáldemokrata Párt egyik szervezője volt, szerkesztette a párt lapjait. A '20-as évek második felében fakcrcskcdésscl foglalkozott, majd a gazdasági válság esődbe sodorta. A '30-as években a kormányzó Agrárpárt tagja volt, annak kárpátaljai lapját szerkesztette. A Volosin-kormányban többféle miniszteri posztot is betöltött. Utána Prágában élt. 1945-ben a szovjet titkosszolgálat letartóztatta, szovjctcllcnes tevékenységért a vorkutai gtdágba zárták. 1957-ben visszatért Prágába és feketemunkásként dolgozott. Kontratovics, Irenej (Bercsényifalva, 1878 Ungvár, 1957) Az ungvári papi szemináriumot végezte el. Több müvet írt Kárpátalja történetéről. 1941-44-ben a Kárpátaljai Tudományos Társaság elnökhelyettese. A szovjet rendszerben aktív részese volt a görög katolikus egyház felszámolásának ( 1949), amiért rábízták a Munkácsi Pravoszláv Egyházmegye vezetését. Röviddel ezután elszigetelték mindenféle egyházi és társadalmi tevékenységtől. Korláth Endre ( Botfáivá, 1881 Magyarország, ?) Sárospatakon és Kolozsváron tanult jogot, majd 1907-ben Budapesten szerezte meg oklevelét. Ettől kezdve Ungváron ügyvéd, majd városi tanácsos. Az ungvári városi kereskedelmi iskola alapítója. 1917-től Ung vármegye tiszti ügyésze. A '20-30-as években aktívan politizált. A Ruszinszkói Magyar Jogpárt, a Ruszinszkói Magyar Pártszövetség megalapítója. 1925-től a Magyar Nemzeti Párt kárpátaljai kerületének ügyvezetője. 1924-től nemzetgyűlési képviselő, majd szenátor. 1938 decemberében behívták a magyar parlamentbe. Rövidesen lemondott, 1939 januárjától Ung és Bereg vármegye főispánja, majd ismét parlamenti képviselő. Ungváron a Tiszaháti Magyar Bank Rt. elnöke. Kozma Miklós (Nagyvárad, 1884 - Ungvár, 1941) A Ludovika Akadémia után huszár hadnagy. Emellett a budapesti egyetemen jogot tanult. Részt vett az első világháborúban. 1919-ben Szegeden az ún. nemzeti hadsereg propaganda- és védelmi osztályának vezetője, majd Horthy Miklós kabinetirodájának katonapolitikai referense. 1922-től az MTI, 1925-től a Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt. elnöke. 1934-től felsőházi tag. 1935 1937 között a Gömbös-, majd a Darányi-kormány belügyminisztere. Utána ismét az MTI elnöke. 1938 őszén a Rongyos Gárda akcióinak irányítója. 1940-41-ben Kárpátalja kormányzói biztosa. Kurtyák, Iván (Huszt, 1888 Nagyszőlős, 1933) Az első világháború idején katonai cenzor volt Bécsbcn, majd 1918-19-bcn tanfelügyelő Huszton. 1924-1933 között az Autonóm Földműves Szövetség parlamenti képviselője. Hosszú ideig vezette a pártot.
