Fedinec Csilla: Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 1918-1944. Törvények, rendeletek, kisebbségi programok, nyilatkozatok - Fontes Historiae Hungarorum 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)

Életrajzok

634 Fedinec Csilla

Marina, Gyula (Tiszalonka, 1901 - Pcrriopolis, 1983) Rómában szerzett doktorátust, görög katolikus pap volt. Л '30-as években az ungvári papi szemináriumban tanított egyháztörtcnelmct és kánonjogot. Az Autonóm Földműves Szövetség egyik vezetője. 1939 március végétől július 7-ig a kárpátaljai adminisztrációt vezette, utána végig a kormányzóság vallási, kulturális és oktatási ügyeiért felelt. 1944-ben a szovjet megszállás elöl az USA-ba menekült, ahol 1949-1971 között papi hivatását gyakorolta.

Mocskos, Iván (?) Az 1921-ben alakult Podkarpatszka Ruszi Földműves Autonóm Párt, 1924-től Földműves Szövetség elnöke. (Utóda Kurlyák Iván).

Mondok, Iván (Nagygereblyés, 1893 Szovjetunió, 1941) Az ungvári tanítóképzőben tanult. 1915-ben bevonult az osztrák—magyar hadseregbe, 1916-ban fogságba esett a keleti fronton. Az asztrahányi lágerben belépett a kommunista pártba. A vörösök oldalán harcolt a polgárháborúban, Moszkvában kapcsolatba került Kun Bélával. A moszkvai pártiskolán tanult, ahonnan Ungvárra irányították a kárpátaljai kommunista mozgalom szervezésére. A tanácsköztársaság bukása után Bécsbc szökött, ahonnan a Komintem 1920-ban ismét Ungvárra küldte. Moszkvai pénzen lapot alapított, 1924- 29 között a CSKP kárpátaljai parlamenti képviselője volt. 1930- ban államcllcncs tevékenység vádjával letartóztatták. Szabadulás után a Szovjetunióba távozott, ahol a sztálini tisztogatás áldozatául esett. Száműzetésben halt meg.

Morvay Zsigmond (Nagyszőlős, 1879 - Lochau, 1967) Ugocsa utolsó magyar főispánja volt a Csehszlovákiához csatolás előtt.

Ortutay Jenő (Tárná, 1889 - Abcsz, 1950) Görög katolikus pap. A teológiát Ungváron, majd Budapesten végezte. 1913-1925 között papi hivatását gyakorolta. 1925- ben került Beregszászra, tevékeny részt vett a hitélet és a társadalmi-kulturális élet irányításában. Az 1927. évi városi választás alkalmával az általa alapított Katolikus Községi Párt élén, majd a választások megismétlése után az 1928. évi általános községi választásokon a Kcrcsztényszocialista Párttal együttműködve mandátumot kapott a városi képviselőtestületbe, amely városbíróvá választotta. Ezt a tisztségét tíz éven át töltötte be. 1935-ben a Kcrcsztényszocialista Párt színeiben a ruszinszkói tartománygyülésbe is bekerült. 1938 végén meghívást kapott a magyar országgyűlésbe. 1945-ben a szovjet hatóságok letartóztatták és 10 évi javító munkatáborra ítélték, itt is halt meg.

Párkányi, Iván (Taracköz, 1896 Prága, 1997) 1918-ban Budapesten szerzett jogi diplomát. Állami hivatalnok volt különböző kárpátaljai településeken, majd 1924- től a köztársasági elnök hivatalában a podkarpatszka ruszi ügyek tanácsosa. Syrovýkormányban miniszterként látta cl ezt a feladatot, majd egy igen rövid ideig Kárpátalja kormányzójaként működött. Utána visszatért prágai főtanácsosi posztjára. 1942-ben politikai okokból eltávolították tisztségéből, majd 1945-ben visszatért és fontos pozíciókat töltött be az államclnöki hivatalban egészen 1952-ben történt nyugdíjazásáig. Sokat tett a görög katolikus egyházért.

Perényi Zsigmond (Pest, 1870 Budapest, 1946) 1903-tól Máramaros vármegye főispánja, majd 1913-tól 1917-ig a Tisza-kormány belügyi államtitkára. A tanácsköz-