Fedinec Csilla: Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 1918-1944. Törvények, rendeletek, kisebbségi programok, nyilatkozatok - Fontes Historiae Hungarorum 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Életrajzok
632 Fedinec Csilla Hokky Károly (Abaújszcpsi, 1X83 - Cleveland, 1971) Kolozsváron és Budapesten végezte a bölcsészkart, középiskolai tanári oklevelet szerzett. Az első világháborúban harcolt a keleti fronton. Budapesten, majd Kassán volt tanár, 1919-ben elbocsátották. 1921-től Nagyszőlősön a kárpátaljai Kcrcsztényszocialista Párt főtitkára, majd ügyvezetője. 1928-tól tartománygyülési, 1929-től nemzetgyűlési képviselő, 1935-től szenátor. 1939-től a magyar parlament képviselője. A szovjet bevonulás előtt emigrált. Hrabár, Konstantin (Ungvár, 1X77 - Ungcscrtész, 1938) 1921-ig görög katolikus papként tevékenykedett kárpátaljai falvakban, majd később belépett a kormányzó Agrárpártba. Különböző hivatalokat vállalt, volt bankclnök, Ungvár főpolgármestere, végül 1935 -38-ban Kárpátalja kormányzója. A felerősödő autonómiamozgalom hatására javasolta a kormánynak a kormányzói jogkör kiterjesztését, a törvény azonban megkésett. Posztjáról lemondott és rövidesen meghalt. Ijjász Gyula (Ungvár, 1874 Ungvár, 1943) Festőművész. Fiatalon kiment az USA- ba, fizikai munkát végzett, közben rajziskolába járt. 1900-1902 között Münchenben Hollósy Simon tanítványa volt. Visszatért Amerikába, a The New York Times rajzillusztrátora. 1910-től Párizsban tanult. A világháború idején önkéntes haditudósító. Utána Ungváron telepedett le, itt alkotott. A '20-as évek második felében még egyszer megjárta a tengerentúlt. Illés [Ilyasevics] József (Huszt, 1871 - Budapest, 1944) A budapesti egyetemen szerzett jogi doktorátust. Az igazságügyi minisztériumban dolgozott, illetve a Pázmányon tanított. Az MTA rendes tagja. Diákéveitől részt vett a magyarországi görög katolikus mozgalomban. 1913-15 között a huszti körzet parlamenti képviselője. 1919-ben tagja lelt a magyar békcdclcgációnak, mint a ruszin ügyek szakértője. 1921-ben memorandumot nyújtott be a Népszövetséghez Kárpátalja ügyében. A '20-30-as években a Rákóczi Szövetségben és más, a felvidéki magyarsággal foglalkozó szervezetekben tevékenykedett. 1938-39-bcn is többször felszólalt a ruszin ügyekben. Ilniczky, Alekszander (Fckctcardó, 1889 - Tomszk, 1947) Görög katolikus pap, kanonok, egyházi lapszerkesztő. A '20-30-as években éles agitációt folytatott a pravoszlavizmus és a kommunista eszmék ellen. 1939-1944 között a kárpátaljai kormányzó főtanácsadója, a felsőház örökös tagja. 1942-1944 közölt a Kárpátaljai Tudományos Társaság élén állt. Sztojka Alekszander püspök halála (1943) után vezette a Munkácsi Görög Katolikus Püspökséget. 1945-ben a szovjetek letartóztatták és 25 évre ítélték. A tomszki börtönben halt meg. Jaross Gyula (?) A ’20-as években a kárpátaljai Magyar Kisgazdapárt főtitkára, majd a Magyar Nemzeti Párt ungi körzeti ügyvezetője. 1924-ben szenátorjelölt. Kaminszky, Joszip (Rákóc, 1878 - Ungvár, 1944) A budapesti és a kolozsvári egyetemen tanult, jogi diplomát szerzett. 1915-ben behívták az osztrák magyar hadseregbe, orosz fogságba cselt, rövid idő múlva házitanító Szibériában. A breszti béke után hazatért. Szabó Oreszt ruszin miniszter titkára lett. A csehszlovák időszakban többször váltott pártot, 1924-25-bcn parlamenti képviselő volt. Közíró, újságíró. 1939.
