Fedinec Csilla: Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 1918-1944. Törvények, rendeletek, kisebbségi programok, nyilatkozatok - Fontes Historiae Hungarorum 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Iratok
596 Fedinec Csilla 182 Budapest, 1940. Bölöny József a Kárpátaljai Vajdaságról és annak önkormányzatáról szóló törvényjavaslatról. /. A kárpátaljai törvényjavaslat alkotmányjogi vonatkozásai Az országgyűlés nyári szünetének megkezdése előtt nyújtotta be a miniszterelnök a Kárpátaljai Vajdaságról és annak önkormányzatáról szóló törvényjavaslatot Ezzel a javaslattal kötelezettség nélkül lett korábbi ígéretet akar valóra váltani a kormány, olyan kormányzati és igazgatási egységet óhajt - az indoklás szavai szerint - teremteni, amely a magyar történeti hagyományokban gyökerezik és az állam egész szervezetébe úgy illeszkedik bele, hogy annak továbbfejlődése életünk és alkotmányunk fejlődéséhez rugalmasan alkalmazkodjék. A javaslat benyújtása az irányadó tényezők egyhangú helyeslésével találkozott. Az önkormányzat megadását senki sem kifogásolta, mindenkinek cl kell ismcriűc azt is, hogy a javaslat az egyedül helyes alapszcmpontokból indul ki és kifogástalan célra törekszik. A szerkesztésénél irányadónak tartott két alapszempont egyike, hogy olyan önkormányzatot adhatunk csupán és kell adnunk ennek a területnek, amely ősi íratlan alkotmányunk keretébe szervesen illeszkedik bele s jellegében ahhoz simul. Alkotmányunk történelmi fejlődését tartja szem előtt a törvényjavaslat akkor, amidőn nem minden részletre kiterjedő szabályozással óhajtja megállapítani az önkormányzat tartalmát az állami igazgatás különböző ágazataira vonatkozólag, hanem csak egy bizonyos keretű önkormányzat elvét mondja ki s ezt a keretet úgyszintén az önkormányzatnak és a közigazgatásnak a szerveit állítja fel és azok hatáskörét szabja meg. Ennek a helyesen felismert alapclvnck nagyban és egészében meg is felel a javaslat; nem zárja cl olyan merev szabályokkal a fejlődés útját, amelyek talán hűen tükröznének vissza hangzatos elméleteket, anélkül azonban, hogy biztosítékot nyújtanának arra, hogy a gyakorlati alkalmazásuk során csakugyan be is fognak válni. Amíg azonban a törvényjavaslat felépítése és rendszere alkotmányfejlődésünkhöz hasonlóan módot nyújt a mindenkori szükséglethez alkalmazkodó fokozatos fejlesztésre és változtatásra, addig kormányzati, közigazgatási és elsősorban alkotmányjogi vonatkozásban már koránt sem oldja meg ilyen szerencsés kézzel a felmerülő kérdéseket. Bár az önkormányzat gyakorlati megvalósítása tekintetében talán éppen a javaslat alkotmányjogi vonatkozásai játszanak legkisebb szerepet, mégis ezekkel foglalkozunk elsősorban, nemcsak azok általános jelentősége miatt, hanem azért is. mert a legjobb szándék mellett sem illeszkedik be egy törvény ősi alkotmányunk keretébe és nem simul ahhoz jellegében, ha csak az alkotmányfejlődés alapclvcit és menetét tartja szent előtt, a részletekben azonban ellentétbe jut az alkotmány sarkalatos szabályaival, annak szellemével és az évszázados gyakorlattal.
