Fedinec Csilla: Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 1918-1944. Törvények, rendeletek, kisebbségi programok, nyilatkozatok - Fontes Historiae Hungarorum 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)

Iratok

Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez

523

térítők útján hozza vissza a görög katolikus egyház kebelére a pravoszlávokat. Kormányunk pedig azzal támogassa, hogy ne csak kongrua-kiegészítést adjon a papoknak és tanítóknak - amint a háború elölt tettük -, de ha kell, fedezze az összes kongrua kiadásokat. Ez volna egyik leghasznosabb beruházásunk Kárpátalján.

Azt állítja Egan, hogy én „egész érthetetlen ijedtségből" akarok széleskörű autonómiát adni Kárpátaljának, attól félve, hogy különben túllicitálnak, vagy pláne kierőszakolják azt. Megvallom őszintén, ezt a megjegyzést nem értem, mert ő is önként akar Kárpátal jának autonómiát adni, csak - szerintem - nem megfelelő formában és módon. Hitem szerint „derék ruszin testvéreinknek” én alkalmasabb megoldást proponálok mint Egan.

Az én konkrét javaslataim a következők voltak:

Ruszinszkónak tartományi jogokat kellene adni, földrajzi fekvésére és a nehezebb közlekedési viszonyokra való tekintettel decentralizált alapon. A magyar kormányba kinevezendő ruszin miniszter összekötő kapocs lenne a tartománygyülés és a tartományfönök, illetve a magyar kormány közölt. Meg kell alakítani az ottani tartománygyűlést s jelölésük alapján a Kormányzó Úr nevezné ki a tartományfőnököt, aki hivatalból tagja lenne felsőházunknak. A tartománygyűlés megfelelő számú képviselőt és felsőházi tagot delegálna a parlamentbe, képviselője és gyakorlója lenne a tartományi végrehajtó hatalomnak.

Feltétlenül eltekintenék a megyei rendszer visszaállításától, városi, községi és járási autonómiát gondolok megfelelőnek, szabad nyelvhasználattal, tisztviselő-választási joggal és első fokú bíráskodással. Amikor a néppel közvetlenül érintkező tisztviselők számára előírnám a nép nyelvének szóban és írásban való bírását, kötelezővé tenném, hogy magasabb állású tisztviselőnek csak olyan egyéneket választhassanak, akik magyarul is tudnak. A ruszin miniszteren keresztül történő hivatalos levelezés párhuzamosan ruszin és magyar nyelven folyna.

A tartományfönökséget három főosztályra tagoznám: belügyi (közigazgatási és pénzügyigazgatás), vallás- és közoktatásügyi és igazságügyi osztályra. Felállítanám a középfokú közigazgatási bíróságot, taxatív hatáskörrel, közigazgatási és pénzügyi osztállyal s egyes esetekben és bizonyos értékhatárokon felül panaszjoggal a mi közigazgatási bíróságunkhoz. Az igazságszolgáltatásban fellebbezési fórum a kassai ítélőtábla és a Kúria volna. A tartomány főnökség székhelyéül Ungvár városát javaslom.

Én nem a vármegyei rendszer feltétlen megszüntetésével akarok tehát tartományi jogokat adni Kárpátaljának mint Egan kárhoztat, én egyelőre „eltekintenék a vármegyei rendszer visszaállításától”, mert ez idáig még csak Bercg vármegye területe jött teljes egészében vissza az anyaországhoz. Máramaros és Ugocsa egy része még oláh, Ung északnyugati csücske még szlovák megszállás alatt van. De tovább megyek. Én Kárpátalja déli határának a Tisza jobbpartját állapítanám meg, mert akkor beleesne Nagyszőlős, Beregszász, Munkács is. Erős magyar gócpontok, ahová mehetne a rutén ifjúság magyarul tanulni, magyar kultúrán nevelkedni, ruszinul is beszélő magyarokká lenni s aztán nekünk abban is segítene, hogy Kárpátalján minél előbb magyarnak vallja magát mindenki. Akkor visszaállíthatjuk már a megyerendszer, amely. Isten látja lelkemct, van annyira szívügyem mint Egan Imre barátomnak. Egyelőre azonban - gróf Teleki Pál szerint - országépítésscl kell foglalkoznunk. Én tehát mint gyakorlati ember a könnyebb és célravezetőbb utat választanám.