Fedinec Csilla: Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 1918-1944. Törvények, rendeletek, kisebbségi programok, nyilatkozatok - Fontes Historiae Hungarorum 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Iratok
524 Fedinec Csilla Egan hivatkozik Szabó Orcsztrc,“ akinek az a felfogása, hogy „kulturális haladás és gazdasági jólét egy bizonyos fokú területi önkormányzat mellett az, amire a ruszin népnek ma szüksége van" és Ortutay Jenőnek arra a megállapítására,'’’ hogy „nincs itten szükség külön törvényes intézkedésekre, se úgynevezett autonóm szervekre, hanem csak ajóakaratú és jó szándékú emberek szövetkezésére.” Mindkét barátomnak igaza van. Én is ezt akarom. Meghatározott területen szövetkezzen a lakosság arra, hogy önmagát jóakarattal és igazságosan kormányozza. Egan „fökormánybiztos" alatt kereken 101 tagból álló ruszin kormányzótanácsot javasol Ungvár vagy Munkács székhellyel. A fökormánybiztos volna egyszersmind a Ruszinföld minisztere. Tagjai hivatalból, kinevezés és választás útján kerülnének be 5 évi mandátummal. О is minden ellenvetéssel szemben területi autonómiát akar, szemben a mások által javasolt nemzetiségi autonómiával. Én nem tudok róla, hogy valaki ezt javasolta volna. Nem is hiszem, mert magyar embernek Magyarországon nem szükséges nemzetiségi autonómia. Ortutay Jenő barátom Egan szerint egy vita során azt a kijelentést tette, hogy a területi autonómia nehézsége abban van, hogy keretei közé beszorít más, tehát a mi esetünkben magyar nemzetiségi polgárokat is, akik természetesen nem nyugodnának bele, hogy az autonómia keretein belül kevesebb joguk legyen, mint az uralkodó „nemzetiségnek”. Ortutay kiváló és nagy tiszteletnek örvendő papi ember, aki nem ismeri a közős közigazgatási jogi meghatározásokat, tehát mint laikus fejezte így ki aggodalmát. A tény az, hogy azon a területen, ahol autonómia van, minden polgárnak egyformák a jogai és kötelességei. Magyarországon azonban nem is lehel olyan területi autonómia, ahol a magyarnak külön jogokról kellene gondoskodni. Az autonómia kereteit Egan sokkal tágabbra tervezi mint én. Pl. Ungváron egy új ruszin királyi ítélőtáblát javasol. Én Kassát javasoltam, mert általában első fokú hatóságokra gondolok csak, kivéve a közigazgatásban a középfokú közigazgatási bíróságot, amit azért tartanék jónak, mert azzal jobban kidomborítanék azt az általános célt, hogy kezdjük meg végre a közigazgatás decentralizálását. A bíráskodás terén nem lehet se „egyforma", se „külön mérték"-kcl mérni. A bírónak minden esetet teljesen önállóan kell elbírálni és úgy ítélkezni. Ez Kassán se lehet másképp, Ungváron se. Ami a „Hegyvidéki Miniszteri Kirendeltség” felállítását illeti, annyira helyeslem, hogy a „Magyarországi Ruszinszkóiak Szcrvczcté"-nek legelső dolga az volt, hogy feliratban kérje a kormányt annak felállítására. Már eldőlt, hogy fel is állítják. Én az ún. Egan-akcióra nagyon jól emlékszem, mert mikor szolgabírónak Ugocsába kerültem, még dolgoztam is Egan édcsatyjával s élő tanúja vagyok annak, hogy milyen hervadhatatlan érdemeket szerzett a rutén nép körében. Azt az akciót tehát folytatni kell és folytatni is fogjuk. A legnagyobb véleménykülönbség köztem és Egan közölt abban van, hogy ő egy a Fiume városéhoz hasonló, inkább csak területi különállásra gondol, egy „corpus scparatum”-ra. Valószínűleg nem gondolt arra, hogy Fiume csak Mária Terézia alatt csatoltatott hozzánk s hogy az I868:XXX. te. 66. íj-ával ismertetett cl önálló kikötővárosnak — corpus separatumnak —, területe pedig Kárpátaljához viszonyítva jclcn-66 Dr. Szabó Oreszt: A Ruszilllökl autonómiájáról. Pesti Hírlap 1939. április 2. 67 Milyen legyen Kárpátalja autonómiája? Új Magyarság 1939. április 9.
