Fedinec Csilla: Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 1918-1944. Törvények, rendeletek, kisebbségi programok, nyilatkozatok - Fontes Historiae Hungarorum 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Iratok
516 Fedinec Csilla 19. A ruszin nép lelkében élő népművészeti és főleg zenei hajlamok megfelelő kiaknázása és fejlesztése, a dalban, ruházatban és népszokásokban gyökerező ruszin nemzeti emlékeknek összegyűjtése és megóvása, sőt fejlesztése, amellett a hasonirányú magyar népművészet termékeinek is megismertetése és mcgkcdvcltctésc stb. 20. A ruszin nép meghatóan erős vallásosságának megóvása és fejlesztése, az ezek szolgálatára rendelt görög katolikus egyháznak az állam minden erejével való támogatása és erősítése, a reá, de elsősorban a magyar államiságra veszedelmet jelentő görögkeleti kultusznak fokozatos, de tervszerű és célirányos leépítése. 21. A magyar anyaországgal és magával a magyar nemzettel való benső kapcsolatnak megerősítése egyrészt tanulmányi kirándulások és az idegenforgalmat is fejlesztő kölcsönös látogatások, másrészt a munkásvándorlás régi bevált rendszerének felelevenítése és az Altöldön és Dunántúlon való munkanyújtás szisztemizálása által. Ezek volnának úgy nagyjában azok a főbb irányelvek, melyek tervszerű kidolgozása és fokozatos végrehajtása által a 20 évi rabság által tőlünk elfordított és úgy lelkiekben, mint anyagiakban is kiélt ruszin területeken egy szebb jövő kiépíthetésénck képét látom a magyar szivárvány színeiben. [...] Ha azután majd évek vagy évtizedek tervszerű és fáradságos munkája eredményeként egy új ruszin nép sarjadt az oly sokat emlegetett magyar „élettérben”, akkor majd ráérünk gondolkozni azon, vajon szükséges-e már, vagy szükséges-e egyáltalán tényleges „politikai" vagy akár „nemzetiségi" önkormányzattá kiépíteni a mai területi autonómiát. [••■] Az RKT-nak beillesztése az állami gépezetbe Felmerülhet legvégül még egy kérdés és ez az, hogy a maga egészen különleges hivatali feladataival és magának a szómeghatározásnak is keretein túlnőtt hatalmas jogkörével tulajdonképpen milyen jogi helyzet illeti meg magát az RKT-t, de egyben annak exponensét is, a ruszin főkormánybiztost a különböző minisztériumok (miniszterek), sőt maga a miniszterelnökkel, az országgyűléssel stb.-vcl szemben. A túlzó autonomisták egy a régi Horvát-Szlavóniához igazodó különállás rendszerében képzelik cl a megoldást. Innen az „önálló parlament” gondolata stb. Egymagám inkább egy a Fiume városéhoz hasonló inkább csak területi különállásra gondolok, egy „corpus scparatum”-ra minden bizonnyal, de egy olyanra, amelynek a tekintetben mérséklője, hogy - önálló parlament híján - a maga politikai életét mégis csak a magyar országgyűlés keretében éli ki. Ebben az elképzelésben a maga inkább gazdasági és közigazgatási, nyelvi és vallási, semmint politikai vagy nemzetiségi különállásában a Ruszinfold az a gyémánt lenne a Kárpátok koronájában, amelyre - épp úgy, mint valamikor a mi kedves Fiuménkra! - benső büszkeséggel és meleg szeretettel tekint minden igaz magyar. [■■■] Dr. Iïgan Imre: Milyen legyen a ruszin autonómiu?! Ungvár, Miravesik Könyvnyomda. 1939, húsvet havában. Nyomatott a szerző saját kiadásában. 43 o.
