Fedinec Csilla: Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 1918-1944. Törvények, rendeletek, kisebbségi programok, nyilatkozatok - Fontes Historiae Hungarorum 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Iratok
Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 517 147 Szeged, 1939. május 7. Részlet Teleki Pál miniszterelnök szegedi beszédéből (a nemzetiségi kérdésről és Kárpátalja ügyéről). Új feladataink A trianoni börtön után, amelyben ez a nemzet él 1925-ig vagy 1926-ig, magunkban éltünk, egyetlen feladatunk akkor az volt, hogy észrevctcssiik magunkat, hogy hirdessük azt az igazságtalanságot, amely velünk történt és igyekezzünk barátokat keresni. Azután fordult felénk elsősorban Olaszország, majd bekövetkezett a régi barátaink megerősödése, mint Németországé és Lengyelországé is. Ok vezettek aztán minket a következő korszakba. De vezetett a magunk ereje is, mert ezek az új régi barátok sem keresték volna barátságunkat, ha nem láttak volna és nem látnának bennünk a maguk részéről is értéket. Saját megerősödésünk is folyt, politikailag, katonailag és gazdaságilag egyaránt. Gazdaságilag természetesen függésben voltunk az európai gazdasági élet hullámzásaival, amelyeket az ilyen háború utáni világban, mint amilyen az eltelt húsz esztendő, a dolgok természete hozott magával. Átéltük egész Európával együtt a húszas évek végén és a harmincas évek legelején a nagy gazdasági krízist, a nagy depressziót. Mindazonáltal sikerült államháztartásunkat úgy rendbe hozni, hogy meg tudtunk felelni államháztartásunk megrendülése nélkül olyan feladatoknak is, amelyek váratlanul értek, mint például a Felvidék és Kárpátalja visszatérése. [...] Ez két új feladatot jelent. Azt mondhatnám, a kismagyarországi feladatok után újra két nagymagyarországi feladatot. Az országfenntartás munkájából, amelyben eddig politikai életünk és belpolitikai, de különösen külpolitikai munkásságunk lefolyt, az úgynevezett országfenntartás korából átmegyünk az építés, az új, nagyobb Magyarország megépítésének korszakába. Ezekkel a feladatokkal kell majd most szembenéznünk. Nemzetiségi kérdés Visszatérek arra a problémára, hogy mennyiben alakul ál a mi országvezetésünknek az egész feladata, annak az országvezetésnek, amelyben a vezetők és a választók egyformán részesednek. A háború óta egy kis és elzárt ország életét éltük, amely majdnem csupa színtiszta magyar és egynéhány vegyes nemzetségit országrészből állott. A legutóbb lefolyt három hónapban új területek jöttek vissza az országhoz. Az egyik közülük a Felvidék, olyan terület, amely húszéves idegen uralmat élt át, más törvények alatt, más életformákban. A másik terület, amelyet vissza-
