Fedinec Csilla: Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 1918-1944. Törvények, rendeletek, kisebbségi programok, nyilatkozatok - Fontes Historiae Hungarorum 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Iratok
510 Fedinec Csilla 8. A görög katolikus papság 20 képviselője élükön a mindenkori püspökkel és nagypréposttal a püspök úr kijelölése, de a Kormányzó Úr megerősítése alapján. (20) 9. A több vallásfelekezeteknek (kivéve a görögkeleti és izraelita vallást) annyi képviselője az illető egyház magyarországi fejének kijelölése és a Kormányzó Úr által való kinevezése alapján, mint amennyi az illető vallásfelekezetet a görög katolikus vallásfelekezet számarányához viszonyított 20 képviselője arányában, és kizárólag a ruszin főkormánybiztosság területét véve figyelembe, megilleti, (cca. 10) 10. A görög keleti vallásfelekezetnek 3 képviselője és 11. a két izraelita felekezetitek 1-1 képviselője, a már ismertetett kijelölések stb. alapján. (Együtt: 2.) 12. A 4 vármegye megyebizottsági tagjai közül önmaguk által nyílt szavazással való kijelölés alapján még annyi tag, hogy velük együtt az RKT 101 tagot számláljon. (cca. 24) A ruszin főkormánybiztosság kormányzótanácsának tehát ez alapon cca. 101 tagja lenne, éspedig 15 állami tőfunkcionárius, 20 főrend és képviselő s a 7 vallásfelekezetnek 35-40 képviselője, 7 kamarai és cca. 20-24 megyebizottsági tag. Az RKT mandátuma, az országgyűlési képviselők mandátumával párhuzamosan, 5 évre szólna. Ezen fökormánybiztossági „kormányzótanács" összeállítása azon az elven épült fel, amelyet Orlutay mint szem előtt tartandót jelölt meg. Képviselve van benne a hivatali szakértelem, dominál benne a ruszin nép vezetésére leghivatottabb görög katolikus papság, de helyet foglalnak benne a ruszin értelmiségnek mindazon vezetői, akik társadalmi állásuknál és közéleti szerepüknél erre igényt tarthatnak. Ez valóban „a jóakaralú és okos emberek gyülekezete” lenne! Véleményem szerint a kinevezési, kijelölési és választási rendszernek ezen összeegyeztetéséből alakuló illusztris és képzett testületnek már ezen összeállítása is garantálná a ruszin önkormányzatnak sikerét és munkájának eredményességét. Területi autonómiát! Magának az önkormányzatnak a megvalósítását és intézményes kiépítését úgy képzelem cl, hogy a vármegyei kötelékeknek megóvása mellett Ung, Bereg, Ugocsa és Máramaros vármegyék egész területéből alakuló ezen „ruszin főkormánybiztosi" vagy „ruszin kormányzósági” terület szerves egységként jutna a ruszin fökormánybiztos, illetve a kormányzótanács auctoritása alá. A régi vármegyei beosztáson változtatás csak annyiból esne. hogy addig is, míg - reméljük mielőbb Zemplén vármegyének ma még Szlovákia mellett maradt többi ruszinlakta községei is megint beolvaszthatok lesznek a régi egységbe, a mostani néhány Zemplén megyei község közigazgatásilag ideiglenesen Ung vármegyéhez csatoltatnék. Én tehát feltétlenül és minden ellenvetéssel szentben a területi autonómia mellett foglalok állást - szemben a mások által javasolt nemzetiségi autonómiával. Ezt kettős okból: egyrészt azért, mert - amint ezt már ismételten kifejtettem - nem érzem „nemzetiségnek” a ruszint és nem akarnám öt az így való osztályozással mintegy kirckesztcni abból az intimebb magyar közösségből, mely neki is kedves, de másrészt azért is, mert ha egyáltalában volna miért félni a ruszin „nemzetiségtől", úgy annál inkább kellene azt bclcágyazni a magyarlakta területek „megbízhatóbb" tömegei közzé! Egy szerves közösségben a magyarral és amikor csak félig-meddig is bölcs vezetés mellett a magyar nemzetnek ezen két külön nyelvű részei közt érdekellentétek
