Fedinec Csilla: Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 1918-1944. Törvények, rendeletek, kisebbségi programok, nyilatkozatok - Fontes Historiae Hungarorum 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)

Iratok

Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez

493

a jövőt illetőleg, hogy továbbra is alkalom szerint újból és újból idegen külső beavatkozások eszközei, kívülről ható irredenta expozitúrái lehetnek velünk szemben, mert külső hatalmi vagy nagyhatalmi törekvések ellensúlyozó tényezők gyanánt használhatják fel őket a magyar nemzeti igények és érdekek sakkban tartására. Ezeknek az új, fiatal népeknek és nemzeteknek visszatérése crőgyarapodást is jelent számunkra, s ugyanakkor több kockázatot is. Minden erőnket, okosságunkat össze kell szednünk, hogy - alig merjük leírni ezt a szót - tehertételt is ne jelentsenek. Az Árpádok óta örök nagy dilemmája ez a magyar birodalmi politikának. Ezt volt fölvetve Szent István és az Árpádok német telepítéseiben, ez vezetett országos drámai katasztrófához a kunok bejövetelekor, ez kísértett Buda visszafoglalása után a Habsburgok nemzetiségi politikájában s most ugyanezzel kell újra megbirkózni, illet a birkózást ott kell kezdenünk, ahol Trianon előtt abbahagytuk, persze most más egészen más föltételek mellett és egészen revideált felfogással. Mi ezen a helyen, ahová a jószerencse és a végzet vetett, pusztán a magyar népi, etnikai határok között erős, igazán önálló, igazán független államot fenn nem tarthatunk. Egy más népekkel, nemzetekkel túlterhelt államot pedig csak a belső és külső politikai egyensúlyművészet örök réscnállásával. És ha se az ezeréves örökségről, se az új jövendőről lemondani nem akarunk, mégis csak az utóbbi utat választhatjuk.

Új Magyarság 1939. március 25.