Fedinec Csilla: Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 1918-1944. Törvények, rendeletek, kisebbségi programok, nyilatkozatok - Fontes Historiae Hungarorum 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Iratok
476 Fedinec Csilla 135 Budapest, 1939. március 9. R. Vozáry Aladár" felszólalása a magyar parlamentben a zsidókérdésről. A zsidókérdéshez csak felvidéki vonatkozásban kívánok hozzászólni. Munkács lakosságának nagy többsége zsidó, a volt Kárpátalja lakosságának pedig egyheted része. Magyar és őslakó polgártársaimat sohasem nemzetiségi, faji vagy felekezeti szemüvegen át néztem, hanem mindig abból a szempontból, mennyire állanak a magyar érdekek mellett, mennyire követik a magyar utat és szolgálják a magyar jövőt. A húszéves megszállás alatt a legteljesebb mértékben állást foglaltam azok mellett a zsidók mellett, akik hűségesen helytálltak a magyarság oldalán. Ugyanezen idő alatt azonban sokszor támadnom kellett és támadtam a magyarságtól nagy többségben elszakadt zsidókat. Nem lehet vitatni, hogy a cseh megszállás alatt a magyar zsidók legnagyobb része elszakadt a magyarságtól, hogy 20 év alatt a magyar politikai törekvéseket nem támogatta és legfeljebb csak az utolsó hetekben állott ismét mellénk, amikor azt látták, hogy a liberálisnak hirdetett Masaryk-féle Csehszlovákia antiszemitább lesz, mint a szomszédos nagy ország. Azt mondják, hogy a keresztény magyarságnak egy része ugyancsak nem volt a magyar párt tagjai és szavazói sorában. Ez igaz. A magyar falu egy része, de hál' Istennek csak kisebb része, szintén nem volt a mi pártunkban, a szabad magyar jövőért harcolók sorában. Ennek okát abban látjuk, hogy a magyar falu, a magyar munkás a múltban nem volt politikailag eléggé tudatosan nevelve. A megszállás alá került zsidó közönség azonban sokkal öntudatosabb volt, mint a magyar falu és ezeknek tőlünk való elszakadását ezért sokkal szigorúbban kell elbírálni. A húsz év alatt azt a szomorú megállapítást kellett tennünk, hogy minél jobban távolodik a magyar sors Trianontól, annál több és több azoknak a zsidóknak a száma, akik elhagynak bennünket. Ugyanakkor azonban a magyar falu, a magyar nép, a magyar munkás egyre magyarabb lett. Elismerem, hogy Magyarországon Trianon óta, kezdve a numerus clausustól, több olyan dolog történt zsidó vonatkozásban, ami alkalmas lehet arra, hogy egyesek ürügynek, indoklásnak használják fel a magyarságtól való elszakadásra. Hibáztatom a magyarországi zsidóság vezetőit, amiért nem figyelmeztették a megszállott területen élő zsidókat arra, hogy ne hagyják cl a magyarságot. [...] Azt sem hallgathatom cl, hogy voltak a cseh megszállás alatt, kis számban, zsidók, akik velünk minden tekintetben egyek voltak, akiket tiszteltünk, becsültünk és mindig tisztelni is fogunk. Ezeknek a közéleti magatartása puritán és dicséretre méltó volt. A zsidótörvény végrehajtása során a határozottság és crély mellett a lcgna-59 Az ügyben ö is érintett oly módon, hogy felesége zsidó származású volt. Anyósa meghurcoltatásáról Id. az /gr történi c. naplójegyzetét.
