Fedinec Csilla: Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 1918-1944. Törvények, rendeletek, kisebbségi programok, nyilatkozatok - Fontes Historiae Hungarorum 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Iratok
Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 433 114 Prága, 1938. február 23. Hokky Károly szenátor beszéde a zárszámadás tárgyalása kapcsán. Tisztelt Szenátus! A zárszámadást nem bírálom. Nem is lehet komolyan bírálni mindaddig, amíg a legfelsőbb számvevőszéknek nem biztosítják azt a jogát, hogy a minisztériumoktól teljesen függetlenül végezze ellenőrző munkáját, és mindaddig, amíg az állami vagyonkezelésnek az én általam javasolt módosítását be nem vezetik, amely a csaknem száz év előtt hozott ily iránya osztrák törvényt volna hivatott gyökerében átalakítani. Ezt a módosítást igazolhatóan a legkomolyabb szakemberek is méltányolták. Leltet komolyan bírálni azt a zárszámadást, amely évről évre milliárdos összegekkel lépi túl a költségvetést? Az 1936. évi zárszámadás szerint például 2.316.000.000-val költöttek többet az előirányzatnál. Ez az egész költségvetés egynegyede. Ha bármely község, vagy magánvállalat aránylag ilyen hatalmas összegekkel lépné túl költségvetését, a község képviselőtestületi tagjait s a magánvállalat felügyelő bizottsági és igazgatósági tagjait bíróság elé állítanák s úgy vagyonjogi, mint erkölcsi felelősség alá vonnák, sőt - merem állítani - be is csuknák, itt azonban a demokratikus állami berendezkedés ellenére sincs kit felelősségre vonni. Hiába tesszük mi a legegészségesebb javaslatot, ránk nem haligát senki csak azért, mert kisebbség és ellenzék vagyunk. Épen azért hiábavaló Hodža miniszterelnök úrnak minden igyekezete, hogy megteremtse a régóta kívánatos békét a kisebbségekkel, így a magyar nemzeti kisebbséggel is. Ez az ok az ö személyében, egyes minisztertársai személyében és általában a közvéleményben rejlik. Azért nem vehetjük mi a múlt évi február 18-i nyilatkozatát komolyan. Az ő személyét illetőleg bizalmatlanok vagyunk, mert ő jelentette ki Budwciszbati, hogy 15 év múlva itt nem lesz magyar kérdés. Már eltelt 15 év és - még mindig van. Sőt bátran állíthatjuk, hogy súlyosabb, mint valaha. Föltételezhetjük, hogy c naiv felfogását azóta revideálta. Sokat tanult a prevrat óta, de a csehszlovák közvélemény és az azt irányító sajtó még mindig nem tanulta meg azt, hogy ez a köztársaság csak úgy virágozhatik fel, ha minél szélesebb körű jogokat biztosít különböző nemzetiségeinek. Ezt a tételt már Erzsébet királyné is megismerte csaknem egy évszázad előtt kimondván, hogy az osztrák-magyar monarchia fennmaradása annál biztosabb, mennél több szabadságot ad a benne élő népéknek. Nem adott elegendőt: úti figura doccl [amint az ábra mutatja] ... Itt hiába tenne is bárki bármit, mindaddig, amíg a sajtó és a közvélemény meg nem változik, sőt még a miniszter urak cgyikc-másika is, aki a más véleményen levőket „taknyosoknak és tetveseknek” nevezheti. Amíg az alvilági sötét szellemeket nem tudják itt visszaparancsolni, hiába a miniszterelnök úrnak minden fáradsága. Amíg Petőfinek a szobrát eltávolítják Pozsonyból s vannak, akik az ellen tiltakoznak, hogy Petőfinek Pozsonyban szobra legyen, nem lehet nemzetiségi béke Meglehet annak a Petőfinek a szobrát tagadnia bármely városnak, amely egy de-
