Fedinec Csilla: Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 1918-1944. Törvények, rendeletek, kisebbségi programok, nyilatkozatok - Fontes Historiae Hungarorum 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)

Iratok

Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 413 helyzetével, ínségével és nem részesíti Kárpátalja magyar földművelő közönségét kötclcsségszcrücn olyan mérvű támogatásban, melyet ez a páratlanul nagy károso­dása miatt joggal igényelt volna. Követelések az aszálykár miatt VI1/2. A pártgyűlés elvárja, hogy a kormány ugyanolyan mértékben legyen ín­séges helyzetében támogatására segéllyel gazdáinknak, mint ahogy több százmilli­óval támogatta a dúsjövedelmű vezetői gazdálkodása miatt válságba került banko­kat, hogy a kormány ugyanolyan kedvezményekben részesítse a kárpátaljai aszály sújtotta földművelő közönséget, mint ahogy több millió cseh korona tartomány­i-járási városi pótadó elengedésével segített két kárpátaljai nagytőkés külföldi vál­lalatot. Követeli a pártgyűlés, hogy a kormány nyilvánítsa a kárpátaljai aszálykárt szenvedett járásokat ínséges járásokká; hogy a Gabonatársaságot kötelezze cl, hogy 37-47 ezer vagonnyi búzafclcslegéből, melyet külföldre akar eladni, mindenekelőtt Kárpátalja vetőmag nélküli földművelő közönségének adjon kellő mennyiségű ve­tőmagot két éven belüli természetbeni visszafizetésre. Vll/3. Követeli a pártgyűlés, hogy adjon ki a kormány pénzügyi rendeletét, hogy a kárukat községileg kellőképpen igazoló, a kár következtében pénztelen gaz­dák adóleírást és adóvégrehajtás-felfüggesztést kérelmező kérvényei a lehető leg­gyorsabban kedvezően intéztcsscnck cl. Es a kérvény elintézéséig adóvégrehajtás náluk ne legyen foganatosítható. Követeli a pártgyülés, adjon ki a kormány rende­letét, hogy az aszálykár sújtottak az 1938. évi termésig, vagyis 1938. szeptember el­sejéig banki és magán tartozásaikra nézve moratóriumot vehessenek igénybe. Ugyanígy intézkedjen a kormány, hogy az ínséges törpebirtokosok, telesek, harmadosok, földművelő napszámosok télen élelmiszer- és pénzsegélyben részcsít­­tessenek éppen úgy, mint a munkanélküli ipari munkások. Követeli a pártgyűlés, hogy a kormány vezessen be még ősszel Kárpátalján partszabályozó, csatornákat építő közmunkákat, melyeknél csak az érdekelt terület földmunkás, napszámos közönsége foglalkoztattassék megfelelő akkord vagy nap­számos munkabér mellett. Kárpátalja szőlő- és bortermelésének ügye Vili. Kárpátalja főként Beregardó és Nagyszőlős közti részén és kisebb mérték­ben Mezőkaszony és Zápszony, Ungvár, Szerednye, Munkács vidékeken a lakosság jelentős részének kenyérkeresete a szőlő- és bortermelés, a szőlőművelés napszá­mos munkája. Több tízezer szőlőbirtokos és szőlömunkás él ebből. Ezért tehát a kormányzatnak fokozott kötelessége volna támogatni a kárpátaljai eddig magas ní­vón állott szőlőművelést, szőlőtermelést mind nemzetgazdasági, mind munkalehe­tőséget biztosító és szociális ügyi, sőt adóügyi szempontból. Tény, hogy a kormány eddig, az elmúlt 19 év alatt nemcsak nem támogatta Kár­pátalja szőlőművelésének érdekeit, hanem egyenesen rovására tett több intézkedést, így többet nem is említve a kormány fenntartja ma is a 80 filléres és I korona 20 fil­léres mustbor-árak idején az 1 korona 68 filléres fogyasztási adó magasságát, a kül­földi bornak nagyobb mennyiségben behozatalát engedélyezi stb. Ennek következ­tében a szőlő- és bortermelés a teljes tönkremenés elölt áll, a szőlőművelésből való munkalehetőség és napszámkereset csökken. Szomorú megállapítást nyert az, hogy mindazok a tervek és mindazok az ígére­tek, amelyek 1937 év elején is felmerültek és elhangzottak a kárpátaljai szőlő- és

Next

/
Thumbnails
Contents