Fedinec Csilla: Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 1918-1944. Törvények, rendeletek, kisebbségi programok, nyilatkozatok - Fontes Historiae Hungarorum 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Iratok
412 Fedinec Csilla az autonómia törvényhozása kezébe adassanak. Mert a mostani esetből is látható, hogy az autonómia ránk nézve a valóságban kenyeret, megélhetést és annak elmaradása pusztulást és tönkremenést jelent. Most láthatja mindenki igazán, hogy a kormányzat pártjai politikájának gondatlansága, nemtörődömsége, továbbá a terepviszonyok nem ismerete miatt nem csupán jogaink semmisülnek meg, hanem - elpusztulnak erdőink, megromlik éghajlatunk, levegőnk, vizeink nem áldást, de pusztító áradást hoznak és mindezt azért, mert minket kiskorúaknak tekintenek, akik tudatlanok vagyunk a saját dolgaink intézésére, a saját érdekünk mcgvédclmczésérc és „nem vagyunk érettek” szerintük a nekünk ország-világ elölt biztosított autonómia gyakorlására. Podkarpatszka Rusz autonómiája csak tágabb leltei, mint az az autonómia, amit c területnek a magyarországi 1918. évi X. néptörvény adott, mert a békeszerződésnek ún. önrendelkezési alapclvc lenne mcgcsúfolva, ha a mostani autonómia szűkebb lenne a „rcakciós"nak kikiáltott magyarországi volt autonómiánknál. VI/2. Megbízza a pártgyülés dr. Korláth Endre képviselőt és Hokky Károly szenátort, hogy amennyiben a prágai kormányzat a fent hivatkozott kérdéseikre megnyugtató választ nem ad, saját belátásuk szerint cselekedjenek és a világ nyilvánosságának figyelmét is hívják fel az autonómia elmaradására. Megállapítja a pártgyülés, hogy az aszálykár nagyságának és mérvének pénzértékét 1937. június végén 500 millión felülinek állapították meg hivatalosan. De a kár tényleges értéke ezen az összegen jóval felül van, mert azóta az aszály egészen augusztus 10-ig fokozódott annyira, hogy az új termésig a kcnyérszükséglctc és a vetőmagja sincs meg a gazdatársadalomnak, s még ennél is nagyobb a takarmányhiány, amely miatt a gazdaközönségnek marhaállományát potom áron kell elvesztegetnie. A jelenlegi aszály okozta kár nagyobb az 1931 -i ínségnél, amikor pedig csak a magyarság köréből 50 ezer főnyi éhezőt írtunk össze. A pártgyűlés megállapítja, hogy az Egyesült Párt parlamenti és tartományi képviselete idejekorán megtett minden tőle telhetőt annak érdekében, hogy a kormányzat figyelmét felhívja a kár nagyságára, a segítség szükségességére, és megállapítja, hogy a kormány ennek dacára sem tett olyan intézkedést, amely megfelelő segítséget biztosítana a teljes mértékben vetőmag és kenyér nélküli, pénztelen földművelő közönségnek. A kormány mindössze 5 millió koronát kíván rendelkezésre bocsátani, ami a szenvedett kárnak egy pcrccntjét sem teszi ki. Az autonómia megvalósításának követelése Az autonómiát csak Kárpátalja képviselete alkothatja meg VII/1. A pártgyülés megállapítja, hogy az érdekelt, ínség előtt álló gazdaközönség ezt semmiképpen sem tekintheti oly mérvű segítségnek, amelyet a kormányzattól joggal elvárhatott volna. A kormány c szükkcblűségéről azt a megállapítást kell megtennünk, hogy a kormány - bár annak élén a „magyarbarát és Kárpátalja-barát”-nak hirdetett Hodža miniszterelnök4* áll, s noha a kormánypártok között a vezető párt a cschagrár párt, amely azt állítja magáról, hogy a földműves érdekeknek legelsősorban képviselője és harcosa - nem törődik eléggé Kárpátaljával, annak földműves érdekeivel, nehéz 48 Milan Hodža a Csehszlovák Köztársaság miniszterelnöke 1935.XII. 18-tól (kinevezés 1935.XI.4-en) 1938.IX.23-ig.
