Fedinec Csilla: Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 1918-1944. Törvények, rendeletek, kisebbségi programok, nyilatkozatok - Fontes Historiae Hungarorum 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Iratok
Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 359 jón a fogadalmat bármi okból 1c nem tevőket, valamint, akiket kiutasították, vagy államcllcncs magatartást tanúsítottak, kizárta azok közül, akik c törvény alapján az állampolgárságot kérelmezhették. Ez az álláspont jogilag ncrci tartható, mert az ipsa facto és pedig az államfordulat következtében és annak folyományaként megszerzett állampolgárságtól ilyen kizárás statuálásával jogszerűen senki meg nem fosztható, illetve a netáni büntetendő cselekmények csak a rendtörvény és a büntetőtörvény alapján büntethetők. Л helyzeten javítani akaró törvény ezen és még egyéb hiányossága, s homályossága az uralkodó bizonytalanságot tehát nem hogy megszüntette, hanem még fokozottabb mértékben növelte is. A törvény végrehajtása pedig még zavarosabb helyzeteket teremtett. A jelen törvényjavaslat az ilyképp előállott visszás helyzeten óhajt gyökeresen segíteni azzal, hogy mindenki részére, aki az államfordulat folytán idccsatolt területnek lakója, c terület idccsatolásának természetes folyományaként az állampolgárságot és illetőséget is megadja. Ezt a megoldási módot indokolja részben a saint-germaini kisebbségi szerződés 3. cikke is, amely szerint a csehszlovák állam köteles állampolgárokul elismerni azokat, akik e szerződés életbeléptetésének napján, 1921. július 26-án illetőséggel bírtak Szlovcnszkón, illetőleg Kárpátalján. A magyar jog szerint pedig ezen a napon illetőséggel bírtak mindazok, akik 4 év óta, tehát 1917. július 26-a óta valamely szlovcnszkói vagy kárpátaljai községben laktak és adót fizettek. A saint-germaini szerződés szerint tehát ipsa jure csehszlovák állampolgársággal bírnak. A jelen javaslat azonban az állampolgársági kérdés végleges megoldása céljából a méltányosság azon álláspontjára, helyezkedik, hogy az állampolgárságot megadja mindazoknak, akik az államfordulatkor itt laktak és azóta is itt élnek. E méltányosság gyakorlására annál is inkább szükség van, mert az 1920. évi április 9-én kelt 236. sz. törvény 1 .ij-a 2. bekezdése alapján a volt német állampolgárok ugyancsak a lakás puszta ténye alapján szerezték meg a csehszlovák állampolgárságot, a volt osztrák állampolgárok számára pedig az 1921. évi március 26-án kelt 107. sz. törvénnyel bccikkclyczctt brtinni szerződés könnyítette meg a csehszlovák állampolgárság megszerzését és így a csehszlovák köztársaság azon lakosainak, akik előbb magyar állampolgárok voltak, végül szintén ugyanazon, feltételek mellett meg kelt adni az állampolgárságot. Szükség van erre azért is, nehogy a köztársaság fennállásának 18. évében még mindig tápot adjanak a köztársaság keleti országrésze lakóinak arra, hogy érezzék, hogy velük az államhatalom mostohábban bánik, mint a történelmi országok lakóival. Az állampolgársági kérdés méltányos és igazságos rendezése a mai súlyos nemzetközi helyzetben nagyban hozzájárulna a ma még sok tekintetben hiányos belső konszolidáció megerősödésére. Hokky, dr. Turchányi, Licltm, Schmidt, Michlcr, Pfrogncr, Garlik, ing. Weller, Füssy, dr. Törköly, dr. Pajor Senát Nároílnihn shmtnáidéni R. C .v. /: 1936. IV. volební období. 3. zasedáni. Ti.sk 174. Pôvodní znení. http://www.scnal.cz/ASCIl.cgi/zajimavosti/tisky/4vo/tisky/T0174 00.htm
