Fedinec Csilla: Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 1918-1944. Törvények, rendeletek, kisebbségi programok, nyilatkozatok - Fontes Historiae Hungarorum 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Iratok
360 Fedinec Csilla 98 Prága, 1936. május 29. Hokky Károly szenátor beszéde az államkölcsön ügyében. Mélyen tisztelt Szenátus! Mi nem vagyunk az államkölcsön ellen, de ne vegye senki államcllcncs cselekedetnek, ha a magyarság közül kevesen és keveset fognak jegyezni, mert annyira leszegényedtünk, hogy a napi megélhetés gondjai a legnagyobb gondunk. Gazdáink cl vannak adósodva, iparosaink olyan szegények, hogy tömegesen adják vissza iparigazolványaikat, vagy szüneteltetik iparukat. Sokan elbocsátották segédeiket, tanulóikat csak azért, mert még a betegsegélyző díjakat sem képesek megfizetni. Kiskereskedőink csak vegetálnak, bankjaink úgyszólván nincsenek és ha vannak, azok tőkeszegények. Ruszinszkó tőkeszegénységét a legjobban a következő statisztikai adat igazolja: 1935 végén az összes betétek 54,3 milliárdot tettek ki. Ebből Csehországra 37,9 milliárd, Morvaországra és Sziléziára 11,4 milliárd, vagyis a két országra csaknem 50 milliárd esik. Szlovcnszkón a betétek öszszege 4,1 milliárd, Ruszinszkón meg mindössze 306 millió. A szlovcnszkói és ruszinszkói betéteknek egy tekintélyes része is egy pár újgazdagé, úgy hogy a magyarságra valójában csalt morzsák estiek ebből. Nyugdíjasainkat az állampolgárság hiánya szabdalta töredékekre és így ezeknek száma is minimális. Általában helytelennek tartom, hogy az államkölcsönt nem előzte meg az állampolgárság kérdésének rendezése. Több mint 200.000 állampolgárság nélküli van az országban és ezeknek túlnyomó többsége - számarány szerint - a magyarokból áll. Ha az állampolgárság megadása megtörtént volna, a kölcsön jegyzésére kellemesebb, nyugodtabb légkör lett volna. Az állami közalkalmazottak száma a magyarság körében minimális. Szlovcnszkón 43 százalék, Ruszinszkón 49 százalék a cseh nemzetiségű közalkalmazottak száma, amely a csendőrségnél és pénzügyőri státusban Szlovcnszkón 80 százalékra, Ruszinszkón pedig csaknem 100 százalékra emelkedik. A podbrczovai állami vasmüveknél 7 tisztviselőt és mérnököt vettek fel, valamennyit a történelmi országokból, dacára annak, hogy sok szlovcnszkói jelentkező volt. Ugyanez áll a besztercebányai új rádióállomás hivatalnokaira és alkalmazottaira is, akiket szintén Csehországból küldtek Szlovcnszkóra. A lakosság elszegényedéséhez nagyban hozzájárult a pénzlebélyegzés is, amely Ruszinszkón a kincstár részére 115 millió gyarapodást, de a lakosság részére igen nagy leszegényedést jelentett. Innen indult ki az a tőkeszegénység, amely Ruszinszkó betétállományában oly erőteljesen jelentkezik. A román hadikárokat még ma is csak kis részben, sőt egész minimális százalékban elégítették ki. A törvény úgy intézkedett, hogy akinek egy kis vagyona van, már nem kapott kárpótlást, pedig természetszerű, hogy csak azok vagyonát vették el a románok, akiknek volt valamijük. A régi postatakarékpénztári betéteket még ma sem fizették ki, holott Magyarország már rég átadta az ezek fedezetére megkívánt értékpapírokat. Ez a késedelem rengeteg sok kis embert sújt. A kincstár jövedelmei a lebélyegzés és a vagyondézsma lerovásáért is gyarapodtak, holott ez nem volt va-
