Fedinec Csilla: Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 1918-1944. Törvények, rendeletek, kisebbségi programok, nyilatkozatok - Fontes Historiae Hungarorum 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Iratok
312 Fedinec Csilla jóléti minisztérium 1,7 milliót kitevő építkezéseiből sem jut Podkarpatská Rusnak semmi. Az állami közegészségügyi építkezésekre 13.950.000 korona van előirányozva s ebből Ruszinszkó osztályrésze 1 millió 50 ezer korona a következő felosztással: munkácsi állami kórház 300.000 korona, ungvári bába-képzőintézet hozzáépítés 200.000, ungvári bakteriológiai és diagnosztizáló állomás 200.000, aknaszlatinai kórház befejezésére 150.000, a ruszinszkói járási orvosok lakásainak építésére 200.000 korona. A pénzügyi reszort építkezéseire 16 millió 967.000 korona van felvéve, s ebből a podkarpatská t usi vám, pénzügyőri s adóhivatalok építésére 1.450.000 korona jutna, ha lesz államkölcsön. Mint érdekességet említem meg itt, hogy a pénzügyi reszort építkezéseinek költségvetésében szerepelt a kassai katonai parancsnokság építkezése 77.300 s a pozsonyi trénkaszámya építkezése 198.800 koronával. Úgy látszik, a költségvetés összeállítói is röstcllték már a hadügyi költségvetés hypertrófiáját, s ezt a két katonai építkezést itt rejtették cl. A közegészségügyi minisztérium tulajdonképpeni költségvetési szükségletét a tavalyi 149.865.000 koronáról 146.382.200 koronára szállították le. Ez a csökkentés ugyan nem nagy, de a ragályos betegségek terjedése s Ruszinszkó közegészségügyi állapotai mellett még emelni kellett volna azt. Ebben a reszortban egyetlen megtakarítás lehetséges: a minisztérium likvidálása s ügykörének a belügyminisztériumba való utalása útján. Nem kevésbé furcsán hát, hogy a közcllátásügyi minisztérium még mindig nincs felszámolva s 1933-ra is 12.794.000 koronát igényel. Teljesen fölöslegesen kidobott pénz. Az egész állami költségvetés irreális volta mindennél jobban a népjóléti tárca számokkal való játékából tűnik ki. A munkanélküliség rohamos emelkedése idején, amikor halvány reménysugara sem látható annak, hogy a munkanélküliség rövidesen csökkenhetne, a jeles pénzügyi szakértők a népjóléti minisztérium költségvetését a tavalyi 872 millió 753.000 koronáról 863.109.000 koronára szállították le s ide beszorították a növekvő szám munkanélküli scggélezésérc szánt összeget is nevetségesen csekély 57.540.000 koronával a tavalyi 75.700.000 koronával szemben. A politikai események iránt csak átlagos érdeklődést tanúsító újságolvasó ember is az első pillanatban rájönne, hogy itt valami „nem klappol” hiszen a munkanélküliek segélyezése 1932-ben is nem 75, hanem tízszer annyit 750 milliót, sőt még többet vett igénybe. Ha a tényleges szükségletet beállítanák a költségvetésbe, úgy akkor előttünk állama a költségvetés passzivitása teljes meztelenségében s nem akadna oly hetes bizottság, amely a közalkalmazotti fizetések még radikálisabb leszállítása, a közszükséglctck további törlése árán is egyensúlyba hozhatná a költségvetést. Ezért a múltban külön törvényekkel hatalmazták tel a pénzügyminisztert a „hitelműveletekre", amelyekkel a munkanélküliek segélyezésére szükséges összegeket előteremtse. A népjóléti miniszternek a költségvetési bizottságban tartott expozéja szerint a munkanélküliekről való gondoskodásra az állam 1932-ben 813.334.036 koronát fordított. Megismétlődött a bibliai csoda: a költségvetés 75 milliós előirányzatából 813 milliót osztottak ki. A szakszervezetek útján a fenti rendszer alapján csak készpénzállamsegély címén 493.270.256 korona fogyott cl; 225.036.655 koronát vett igénybe az állami élelmezési akció, 21.165.059 koronát a tejakció, 40.794.755 koronát a
