Fedinec Csilla: Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 1918-1944. Törvények, rendeletek, kisebbségi programok, nyilatkozatok - Fontes Historiae Hungarorum 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Iratok
272 Fedinec Csilla vákiai magyarság ogy évtized óta van, azalatt az iskolaügyi kormányzat clncmzctlcnitésrc berendezett bürokrációja egymás után zárja be magyar tannyelvű elemi iskoláinkat. Az 1930-as népszámlálás nemzetiségi adatai még ismeretlenek ugyan, de annyi bizonyos, hogy a magyarság természetes szaporulatát nem képes eltüntetni sem a jól instruált népszámláló biztosok hada, sem a statisztikai hivatal, sem a cseh bábaképző intézetekből kikerült tudós asszonyok nem képesek a magyar anya szülöttéből csehszlovák gyermeket csinálni. Mindezek ellenére a magyar elemi és polgári iskolák száma egyre fogyatkozik, mint az a statisztikai hivatal kiadmányaiból kitűnik. (Statisztikai kézikönyv 1928. 13. oldal. I. 20. táblázat.) Azt látjuk ott, hogy 1924-ben 1696 polgári iskola volt a köztársaságban; ebből magyar tannyelvűnek 90-nek kellene lenni, ehelyett volt 17. A magyar tannyelvű elemi iskolák számát a lakosság természetes szaporulata ellenére évről-évrc csökkentik, ugyanakkor a cseh iskolák számát színmagyar községekben növelik s a magyar ajkú gyermekeket anyagi előnyökkel, ajándékokkal cseh nyelvű iskolába édesgetik. Ahol az nem segít, ott nyílt erőszak eszközeivel lépnek munkába. Az iskolafenntartó fclckczclcktől, községektől megkövetelik az új, modem iskolapaloták építését és mert ezeknek pénzük nincs, építenek állami iskolát állami pénzen a mi adófilléreinkből s a felekezeti iskolát egyszerűen bezárják. Az új iskolában már természetesen cseh tanító működik. A modem kor krónikásai s napilapjaink annyi szomorú esetet örökítenek meg napról-napra, hogy ehhez képest a török áfium gyenge aszpirin s a Tinódi Lantos Sebestyén panaszai ártatlan szólamok. Ezekben a modem - hivatalosan cáfolni meg sem kísérelt - krónikákban olvashatjuk, hogy a csehszlovák demokrácia értelmezése szerinti nemzeti egyenjogo.sullság megteremtette a legújabb magyar iskolatípust, amely iskolának neve, címe, jellege magyar, azonban abban magyarul alig, vagy semmit sem tudó cseh iskolamester oktat és nevel, mint a beregszászi gimnázium igazgatója, a cselt Lopour. A cseh iskolába erőszakolt magyar gyermekek azonban még csak a Miatyánkot sem tanulhatják meg anyanyclvükön, saját hitfclckczctük lelkészétől, mert a csehszlovákiai demokrácia nem tűri meg a gyermekek saját anyanyclvén való hitoktatást. Példa erre az ungvári iskolák esete: A cseh és ruszin ungvári fővárosi iskolákba igen sok magyar református gyermek jár és mert a református lelkész nem bírja ezeket a nyelveket, így a magyar református gyermekek - a fclckczctnélküli nevelést hirdetők legnagyobb örömére - valláscrkölcsi oktatásban nem részesülnek, hanem úgy nőnek fel, mint az erdő fái, mert a lelkész lakásán nem pótolhatja a vallástanításban így előállott hézagokat, bármennyire akarja is. És mindezt annak a nemzetnek fiai művelik, akik nem átallják magukat a nagy Coménius nemzetének nevezni. Azt hiszem, ha ma itt egy újabb Coménius támadna Önök között, az úgyanúgy elmenekülne a csehszlovák demokráciából, mint ahogyan menekült az első Coménius az abszolutizmus elől, a magyarok közé, Sárospatakra. A javarészt töldmívclésscl foglalkozó kisebbségi magyarság számára eddig nem létesítettek egyetlen mezőgazdasági népiskolát sem. Ami nincs, arról nem is leltet beszélni s így erről többet nem is kívánok mondani. A középiskolák kérdésénél az iskolaügyi miniszterek kedvelt szavajárása az, hogy a kisebbségi magyarságnak inkább kereskedelmi és ipari szakiskolákra van szüksége, mert a reálgimnázium s egyéb középiskola-típus bcamtcrckct nevel, a magyar ifjúságnak pedig szabad pályákon a helye.
