Fedinec Csilla: Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 1918-1944. Törvények, rendeletek, kisebbségi programok, nyilatkozatok - Fontes Historiae Hungarorum 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Iratok
270 Fedinec Csilla latban, az egészségügyi szolgálatban, az élelmiszervizsgáló, a gyógyszerészeti, fogászati és egyéb intézetekben összesen 450 személyt foglalkoztat. Ebből a magyar orvosoknak 25-30 hely jár. A pénzügyminisztérium 620 hivatalnoki helye közül 31, a revíziós osztály 467 helye közül 25 állás a mágyarságot illeti. A pénzügyigazgatóságok 3252 állása közül 170 hely a magyarságnak jár. Az adóhivatalokban 5454 állás van szervezve, ismét 290-300 hely a magyarok számára. A vámhivatali személyzet csak Szlovcnszkón és Ruszinszkóban 186 egyénből áll, ismét 10-12 hely kellene, hogy jusson a magyaroknak. A földadó-kataszterben 1278 személy dolgozik, akik között 75-80 magyarnak kellene lenni. A jövedéki ellenőrzők száma az egész államban 2127, itt is 115-120 magyarnak kellene adni elhelyezkedést. A 6064 pénzügyőri tisztségből ismét szerényen számolva 330-350 hely illeti a magyarságot. De az államadóságok igazgatóságának 161 állása közül is 10 illeti a magyarságot. Az állami üzemek közül csak a dohányjövcdéknél alkalmazott 721 személyt említenek; ezek közül 38-40 magyarnak kellene lenni. De itt vannak még az állami mező- és erdőgazdasáságok, az állami bányamüvek, az állami fürdők a meliorációs, vizgazdákodási, út- és mütrágyaalapok kezelőségei s ezek személyzete. De minek is részletezzen ezeket. Itt van az Önök hivatalos statisztikája, amely szerint az állam tényleges szolgálatában 500.536 személy állott 1921. február 15-én. Ez a szám mindig csak emelkedett. Ez mellékes, vegyük alapul az 1921-cs állapotot. A magyarság számarányának megfelelően 28-30 ezer személynek kellene állami szolgálatban állania. De ha az Önök által összeállított 1931. évi állami költségvetést vcszszük alapul, úgy azt látjuk, hogy a személyi kiadások 4 milliárd 200 millió 872 ezer 400 koronát lesznek ki. Ha a nemzeti kisebbségnek a többségi nemzettel való cgycnjogosultsága nem mese, hanem élő valóság volna, úgy ez azt jelentené, hogy az állami személyzeti kiadásokból 5,7 százalék, vagyis 239 miliió 400 ezer korona magyar nemzetiségű állami hivatalnokok kezébe jutna. De tovább fűzve gondolatunkat a nemzeti egyenjogúság ezen minimális mértékének betartása azt is jelentené, hogy az évi közel negyedmilliárdos összeg a magyar nemzetiségű állami alkalmazott magyar cipészmcstcmél, magyar szabónál, magyar kisgazdánál, magyar kereskedőnél szerezné be cipő, ruha, élelmiszer szükségletét, viszont ezek a gazdák és kereskedők ezt a pénzt ismét visszaadnák adóban az államnak, végeredményben a kisebbségi magyarság gazdasági élete fellendülne s ha a mai általános világgazdasági válság idején nem is volna virágzó, de nem is volna halott, amilyen ma tényleg. Es ez 13 éve megy így. Mindig csak fizetünk, de soha semmit vissza nem kap nemzetünk. Az éremnek a másik oldalát sem szabad azonban lekicsinyelni. Mint fenntebb pontos számadatokkal kimutattam a magyarságot annyi közalkalmazotti hely illeti meg, hogy a legkisebb és a legnagyobb minisztérium valamennyi ügyosztályára kitelnék cgy-cgy magyar nemzetiségű előadó s mondjuk cgy-cgy magyar nemzetiségű irodaszolga. Milyen más volna a helyzet, mint a ma s valóban megközelítené a demokratikus egyenlőséget, ha a belügyminisztériumban, a kereskedelemügyi minisztériumban s a többi központi hivatalban a Kiss Fcrcnczck, a Nagy Péterek állampolgársági, italmérési engedély, rokkantsegély, clcmikár segély, államsegély iránti kérelmeit dr. Feketék, dr. Szabók és ing. Kovácsok referálnák, akik a magyar nevet viselő akta láttán nem mondanák azt, hogy csak magyar, várhat cgy-két évet, hanem szeretettel felkarolnák a kérelmező ügyét. Az Önök demokratikus egyenlő-
