Fedinec Csilla: Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 1918-1944. Törvények, rendeletek, kisebbségi programok, nyilatkozatok - Fontes Historiae Hungarorum 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Iratok
Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 261 69 Prága, 1930. június 10. Korláth Endre és társai interpellációja az igazságügyi miniszterhez magyar nyelvű ügyvédvizsgáló bizottság megszervezése tárgyában. Közismert tény, hogy a Csehszlovák Köztársaság területén a cseh ügyvédjelöltek cselt, a szlovák ügyvédjelöltek szlovák s a német ügyvédjelöltek német nyelven tehetnek vizsgát, csak a magyar ügyvédjelöltek vannak megfosztva alkotmánytörvény-cllencs módon az ügyvédi vizsgának anyanyclvükön való letchctésétől, mert magyarnyelvű ügyvédvizsgáló bizottság a köztársaság területén nem működik. Ez a gyakorlat merőben ellenkezik az alkotmánytörvénynek a tanszabadságot biztosító intézkedéseivel, de ellenkezik még a kisebbségeket nagyon is szűkkeblűén elintéző nyclvtörvénnycl (mely szintén alkotmánytörvény) s ennek végrehajtási rendeletéivel. Ez utóbbinak 69. !j-a ugyanis „a vizsgálatok nyelvéről” olyképpen intézkedik, hogy taxatíve felsorolja azokat a vizsgálatokat, amelyeket csehszlovák nyelven kell letenni. Az ügyvédi vizsga a taxativ felsorolásban nem szerepel. Ebből pedig nyilván az következik, hogy - a 69. §-ban fel nem sorolt vizsgákat -, tehát az ügyvédi vizsgát is — a jelöltek a saját anyanyclvükön tehetik le. A német anyanyelvű ügyvédjelöltek számára több német nyelvű ügyvédvizsgáló bizottság is van. Ellenben magyar nyelvű ügyvédvizsgáló bizottság nincs. A nemzetiségek ilyen súlyos megkülönböztetése az alkotmánytörvényben biztosított jogegyenlőség rovására történik. Amidőn egy konkrét esetből kifolyólag 1927 nyarán a magyar ügyvédjelöltek eme panaszával Mayr Hanting volt igazságügyi miniszterhez fordultam, tőle írásban ezt a választ kaptam: „Az 1913. évi Lili. tr. 2. §-a alapján, amely eddig Szlovcnszkón érvényben van, az ügyvédi vizsgákat csak államnyelven lehet letenni. Ez a törvény tehát nem engedi meg, hogy a magyar nemzetiségű ügyvédjelöltek csak vagy saját anyanyelvükön is vizsgáztassanak. Elismerem, hogy a törvénynek ez a rendelkezése nincs összhangban a nemzeti kisebbségek nyelvét védő alkotmánytörvény szellemével. A nyclvrcndclct (1926. évi 17. sz. kormányrendelet) nem érinti az ügyvédi vizsgáltat. Nincsenek czidcig végrehajtó normák, amelyek Szlovcnszkón ezekre a vizsgákra vonatkozólag megállapítanák a kisebbségi nyelvjogok terjedelmét az alkotmány tendenciájával egybehangzóan. Ez, mivel a törvény előírásának megváltoztatásáról van szó, csak a törvény útján történhetne. Az ügyvédi rendtartásra vonatkozólag új törvény készíttetik elő. Szándékom van ezt az alkalmat fölhasználni és belekapcsolni ebbe a törvényjavaslatba az ügyvédi vizsgák nyelvére vonatkozó rendelkezéseket, amelyek az egész államra vonatkozólag egyöntetűek lennének.” Az 1913 : U111. te.-re való hivatkozás teljesen fölösleges, mert hiszen néhány sorral alább a levél elismeri, hogy a törvény c rendelkezése „nincs összhangban a nemzeti kisebbségek nyelvét védő alkolmánytörvény szellemével”, tehát: azzal ellentétben áll s így hatálytalan. Ugyancsak lehetetlen törvénymagyarázat az is, hogy
