Fedinec Csilla: Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 1918-1944. Törvények, rendeletek, kisebbségi programok, nyilatkozatok - Fontes Historiae Hungarorum 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)

Iratok

258 Fedinec Csilla

Az eddigiekben azl igyekeztem kimutatni, hogy az állam által osztogatott javakból Ruszinszkó nem kapja meg azt a részt sem, amelyre a lakosság számaránya és területi nagysága alapján természetes joga van. Ruszinszkó megkárosítása az egyes tételeknél nagyon különböző, a javakból a köteles részt csak cgy-két tárca keretén belül kapjuk, a legtöbb tárcánál a köteles részét s az effektív beruházásokat jelentő villanyosítási, út- és talajjavítási alap gazdálkodásából pedig semmit.

Az állatni javak elosztásánál érvényesülő speciális csehszlovák, demokratikus elvek alapján a történelmi országoknak Ruszinszkó kárára történő favorizálása kétségbevonhatatlan. A komolyan vett jogegyenlőség csak az állam jövedelmének, tehát a közterheknek elosztásánál jut érvényre, itt is találunk azonban tételeket, amelyek Ruszinszkó lakosságának hátrányos helyzetét igazolják. A köztársaság közterheinek egy lakosra cső állagát nem vehetjük zsinórmértékül, mert hiszen a dezindusztrializációnak nevezett s Ruszinszkó lerongyolására kigondolt kormánypolitika véres tort ült Ruszinszkó gyáriparán és kereskedelmén, itt tehát általános és különös kereseti adó címén nem is lehet jövedelem; tőkéink a prágai központokba vándorolnak és így Ruszinszkón járadékért adót nem kereshetünk, már pedig éppen ezeknek az adóknak a jövedelme dönti cl azt, hogy az egyenes adók mérlegén a történelmi országok serpenyője súlyosabb. De már a főkiadónál, noha nekünk a meliorációs alapból csak propaganda füzet jut, teherviselésünk ennek ellenére teljesen arányban áll a történelmi országok földadójával. Ha pedig azt kell látnunk, hogy Ruszinszkó részben szikes, részben métclyorral fertőzött, talajvizcs rétjeinek és legelőinek hektárhozadéka ugyanolyan összeg, benn van adóalapul felvéve, mint a történelmi országok alagcsövczctt, szinte kcrtgazdálkodásszcrűcn megművelt területei, úgy az embernek a szive elszorul ennek az igazságtalanságnak a láttára. Adják vissza nekünk a motorérö-adót, adják vissza a szociális biztosítási évi 12 milliónkat, a csekkhivatalnál heverő 110 milliónkat, majd építünk magunknak gyárat és fizetünk majd adót, földjeinket megjavítjuk magunk, mocsarainkat lecsapoljuk és útjainkat megépítjük. És ha már a számadásom befejezésénél tartok, úgy még azt indítványozom, vigyék vissza sürgősen a hozzánk betelepített rendőr, zsandár, vasúti baktcrck hadseregét, a ruszin és magyar népnek közigazgatásába becsempészett és az annak idegen beamter tömeget, az erdő és bányagazgatóság egész személyzetét, mert abban véletlenül sem akad őslakos és akkor a munkanélküliek problémája nálunk egy csapással cl lesz intézve és ráadásul elvihetik a csak Ruszinszkónak szervezett állami munkáskivitcli hivatalt is.

A csckkhivatal működésének ismertetésénél elítéltem, hogy ez a pénzközpont Ruszinszkóban 539 milliót fizetett ki 1928-ban. Ruszinszkói kereskedő, iparos, őslakos, nyugdíjas és hivatalnok vajmi keveset vett kézhez ebből az összegből, amely kilenctized részben a hozzánk telepített hivatalnokok fizetését teszi ki. Hacsak ezt a pénzt is az őslakosságból toborozandó hivatalnokok kapnák, Ruszinszkó nyomora a felére enyhülne. A pénzügyminiszter úr kijelentése szerint is teljesen méltányos, hogyha a forgalmi adó még nem szüntethető meg, úgy annak jövedelmét az a területrész kapja, ahonnan az adó befolyik.

Egyenesen az égbe kiált orvoslásért a forgalmi és fényűzési adójövcdclcmnck Ruszinszkó hátrányára való megoszlása. Ismét csak négy beszédes számadat: Csehországban a forgalmi adó jövedelme 1 milliárd 412 millió 830.000 koronára van előirányozva; ebből az összegből Csehország, mint az új közigazgatási rendszer egysége, a cseh tartomány 637.884.800 koronát kap vissza, kevés híján tehát a felét. Ruszinszkó népéből 18.400.000 Ke forgalmi adót akarnak kipréselni és ebből