Fedinec Csilla: Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 1918-1944. Törvények, rendeletek, kisebbségi programok, nyilatkozatok - Fontes Historiae Hungarorum 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Iratok
Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 257 sen megtérülne a magánautóbusz vállalatok adóiból, mert hiszen arra még nem volt példa, hogy az adóvégrehajtó az állami autóbuszjárat pénztárát lefoglalta volna. A kassai postaigazgatóság ruszinszkói osztálya 7.163.677 Kč tiszta hasznot mutat ki, vagyis az állam itt sem fizet rá Ruszinszkóra, ellenben szépen keres rajta. Miután itt a beruházásokat pl. az új telefonokat a kérelmező érdekelt felek kötelesek megfizetni, ráfizetésről szó sem lehet. Л ruszinszkói postákon szolgálatot teljesítő 340 személy legnagyobb része ugyancsak frissen stilt ruszinszkói polgár, akinek születési helye Cseh- és Morvaországban van, vagyis ezek is az őslakosság kenyerét eszik fel, az őslakosság ínségét növelik és teszik szükségessé a ruszinszkói specialitás, az állami kivándorlási hivatal megszervezését. Mint említettem, a ruszinszkói posta, ha nem is óriási, de mégis figyelemreméltó haszonnal dolgozik. Ennek ellenére a postaigazgatás és a diplomácia semmit sem tesz annak érdekében, hogy Ruszinszkó és Románia között telefonvonal létesüljön Prága már New Yorkkal is tud beszélni, de ha a huszti fakcrcskcdö a szatmárnémeti ügyfelével érintkezni, úgy kénytelen útlevelet váltani, Mármarosszigctrc utazni, hogy onnan telefonálhasson. Szomorú, hogy az c tárgyban a bizottságban elhangzott kérdésekre a postaügyi miniszter úrnak semmiféle válasza nincs. A postai csckkhivatal - a központi szociális biztosítási példájára - szintén egy mammutvagyon kezelője. Ennek az óriási intézménynek a forgalmában Ruszinszkó is kiveszi a maga részét. Az 1928. évi gazdálkodási kimutatás szerint a postai csekkhivatalba Ruszinszkó lakossága 648.897.030 Kč-t fizetett be, míg a csckkhivatal Ruszinszkóban csak 539.023.391 Kč kifizetést teljesített, a különbség 109.873.639 Kč, amely összeg Ruszinszkóból származik és amiért a ruszinszkói folyószámla tulajdonosok javára egy %-os kamat Íratott, míg a csckkhivatal ezt a Ruszinszkóból eredő tőkét 5-6%-kal kamatoztatta a cselt bankoknál A csckkhivatalban kezelt eme tőke és a központi szociális biztosítóhoz Ruszinszkóból évenkint befolyó 12 millió Prágában kezelt tőké Ruszinszkónak semmi gyümölcsöt nem hoz, de Ruszinszkó javára más reszortokban se hasznosítják és így ezek a tőkék a legdurvább kizsákmányolási politikának örök bizonyítékai maradnak. „Aki kizsákmányol, nem cseh, nem szlovák, nem ember.” „Kdo vykofist’uje, néni Čech, néni Slovák, néni človčk.” Ezt a Masaryk egyik művéből vett idézetet láttam a köztársasági elnök 80. születésnapján Prágában rendezett ünnepi menet egyik csoportjának tábláján. Uraim, hogy Önök kizsákmányolnak, az a fentiek után egy pillanatig sem kétséges, tehát az Elnök úr szavai szerint. Önök nem csehek, nem szlovákok, de nem is emberek. A nemzetvédelmi minisztérium költségvetésénél azon régi panaszunkhoz, hogy a köztársaság a komoly békcpolitika helyett az állig fclfcgyvcrkczés politikáját követi, újabban azt kell megjegyeznem, hogy a bevallottan közel 2 milliárdos hadügyi költségvetés teljesen irreális, mert a valóságban sokkal nagyobbak a kiadások. Itt csak egyetlen, a belügyi tárcában eldugott hadügyi tételre akarok rámutatni. Kaszárnyák építését semmiféle demokrácia sem magyarázhatja kulturális, közegészségügyi, polgári szükségletnek; ez hadügyi tétel. A hadsereg megkívánja, hogy a városok építsenek kaszárnyákat és ha eladósodott városaink idegenkednek ettől a gondolattól, sürgős kurír hozza a hírt, hogy a belügyminisztérium két kézzel adja a 100%-os kaszámyaépítkczési segélyt, vagyis valójában az állam épít kaszárnyát a város neve alatt. Mindez a komédia pedig azért szükséges, hogy Bcncš Úr a külföldön álpacifizmusa nagydobját döngethesse, mely dobnak szavára azonban már sem a külföldön, sem a belföldön senki sem hallgat.
