Fedinec Csilla: Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 1918-1944. Törvények, rendeletek, kisebbségi programok, nyilatkozatok - Fontes Historiae Hungarorum 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Iratok
248 Fedinec Csilla szagok fčlintclligcnciájának elhelyezésére szolgálnak, mert hiszen a ruszinszkói gazda nem olyan okos, hogy maga is művelhesse a földjét. De Uraim, minek tartanak Önök tulajdonképpen bennünket annyira tudatlanoknak, hogy a gazdálkodási talajjavító műveletek tárcájában Ruszinszkónak röpiratokat és mezőgazdasági tanácsadó irodákat ígérnek? Bepillantottam a kormány által kiadott „Állami műszaki munkálatok jelentései’' című folyóiratba, amely egy cikkben a meliorációs alapnak 1930 évi gazdálkodási tervéről lebbenti fel a fátylat. Eszerint a cikk szerint a folyó évben ezeket a munkálatokat fogják végezni: I. az Ung szabályozása az ungvári szakaszon, 2. a Tisza biztosítási munkálatai - ez egy oly általános évenkint megismétlődő frázis, hogy egy garast se ér, 3. a Batár rendezése a vízszabályozási egyesület útján, a Latorca rendezésének megkezdése a csapi és munkácsi szakaszon. A történelmi országok parkocskáinak szabályozási terveinél a költségvetésben ott van az is, hogy mennyit áll az állam, mennyit a meliorációs alap, a szoc. bíztotító központ, de Ruszinszkónál néhány üres frázis áll csak. De menjünk tovább az említett cikkben és látunk számokat Ruszinszkó számára is. Védőgátak emelése az egész köztársaságban 37.760.000 Kč költséggel. És most okulj ruszinszkói jó magyar és ruszin népem! Ruszinszkó kap ebből 300.000 Kč-t, hogy ezzel a pénzzel féket szereljen a rakoncátlan Fckctc-Tiszára, a Malá- Csongavára és a Riga patakra. Az ember csak clbámul rajta, hogy az agyonmcliorizált történelmi országokban honnan fakadnak azok az új patakok, amelyeket még szabályozni kell 37 millió költségben, míg Ruszinszkó Fckctc-Tiszájára csak 300.000 Ke jut. Ugyancsak a meliorációs alap terhére történik a falusi népnek, illetve a községeknek vízvezetékkel való ellátása. A meliorációs alap kezelőségének nézete nyilván az, hogy Ruszinszkón elég jó víz van a falvakban, mert ott egyetlen egy vízvezetéket sem terveznek, ellenben a történelmi országokban összesen 237.000.000 Kč költséggel épülnek vízvezetékek. A ráfizetés itt is megvan tagadhatatlanul, ámde a szegény Ruszinszkó fizet rá a dúsgazdag történelmi országokra. A hatalmas osztályfőnök urak azt szokták mondani, hogy a kezdeményezéseknek a községekből, járásokból kell kiindulni, ha megvan a terv, majd ad segélyt az állam, a meliorációs alap. Hát tisztelt Uraim, az Önök kedvelt szavajárása szerint a Ruszinszkóra telepített finánc, csendőr népmívelő, ismeretterjesztő munkát végez, miért nem oktatja ki akkor ez a pedagógiai unikum, a cseh népmívelő zsandár, finánc a ruszinszkói népet, hogy mit kell tenni azon gazdag pénzforrások megnyitása érdekében, amelyek eddig Cseh- és Morvaországot elárasztották, míg Ruszinszkónak csak a Tisza, Latorca és ezek mellékfolyóinak áradásaiból jutott ki bőven. Az állattenyésztés előmozdítására, a fajok nemesítésére 21.838.956 Kč-t vesz fel a költségvetés, de Ruszinszkón a kormány azzal támogatja az állattenyésztést, hogy az állami birtokok legelőiből az egyedüli üdvözítő agrárpárti pártigazolvánnyal rendelkező állattulajdonosoknak juttat valamit. Hogy a 21 millióból mennyi jut Ruszinszkóéra, azt titokban tartják. Bizonyára jó okuk van a titkolózásra. A növényncmcsítést és általában növénytermelési előmozdító kísérleti állomásokból számszerűleg elég jut ugyan Ruszinszkónak, azonban az ott alkalmazott szakemberek a magyar nyelvet nem beszélik, a magyar gazdával érintkezni nem tudnak s így ez az intézmény ilyen formában célját tévesztette. Ebben a csoportban is találunk egy szenzációs tételt: a beregszászi állami borpincc összes bevételei I millió, kiadása I millió 603.150 Kč, vagyis a tiszta ráfizetés 603.150 Kč. Ha a kor-