Fedinec Csilla: Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 1918-1944. Törvények, rendeletek, kisebbségi programok, nyilatkozatok - Fontes Historiae Hungarorum 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)

Bevezetés

Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez

23

István, a „fasiszta” szervezetet irányító országgyűlési képviselő is, aki mindvégig lojális maradt a magyar kormányhoz, a miniszterelnökséghez 1939 augusztusában intézett bizalmas levelében a lakosság hangulatának lényeges rosszabbodásáról számolt be. Az okok között többek között felsorolta, hogy „a katonai parancsnokok túlkapásai nagy clhidcgülést váltottak ki, mert sok becsületes magyarorosz alaptalan vádak és intrikák áldozatául esett”, valamennyi hivatalban „a tisztviselők legnagyobb része az anyaországiakkal lett betöltve”, a „görögkeleti vallás” gyakorlása akadályokba ütközik." Hasonló értelemben nyilatkozott számos más, magyar és nem magyar közszereplő. Sérelmes volt az is, hogy nem kaptak komoly szerepet a csehszlovák időszakban vezető szerepet betöltő magyar politikusok, vagy egyfajta skizofrén állapotba kerültek azzal, hogy már nem gondolták komolyan a ruszin autonómiát. Új emberek kerültek pozícióba, olyanok is, akik az 1938-39-cs katonai akciók támogatásában kerültek először előtérbe. A „húszéves küzdelemben kivívott” intézmények megszűntek, illetve beolvadtak a hasonló magyarországi intézményekbe, noha a „kárpátaljaiak” a „szlovcnszkóiakkal” szemben kialakított egyfajta szuverenitásukat az „anyaország” kötelékében sem kívánták volna feladni, ami azonban nem illett bele az integráns Magyarország képébe. Súlyos tehertételt jelentettek a különböző igazoltató bizottságok és a zsidó kérdés. A zsidóság sorsa Kárpátalján különösen tragikus volt. Egy részüket a németek által megszállt belső ukrajnai területekre szállították, más részüket Németországba deportálták.

Összefoglalásként vessük össze azokat a dokumentumokat, amelyek alapvetően meghatározták Kárpátalja közigazgatási berendezkedését.

I9IH. čvi X. Né/Uörvénv (IVIHXII.2S.)

Generálny Siainium (IVI9.XI.il.)

19.19 évi 6.200. M. E. remi elei (1939 VII. 7.)

Ruszka Kraj na (2. ÿ)

Podkarpalszka Rusz, Ruszinszkó (III/I. pont)

kárpátaljai terület

Ruszin autonómia (1. §);

„a nem ruszin nyelvű népesség helyhalósági és kulturális autonómiája bizlosittatik" (9. §)

a káipátaljui ruszin terület autonómiája (i/l. pont)

ideiglenes rendezés, amig az önkormányzat kérdését törvény nem rendezi

határok a békekötésig függőben

(2. 5)

határok a párizsi békekonferencia által megállapítva (II. pont)

1939. évi 14.500. B. M.

a „ruszin (ruthén) nemzetet" „nyelve használatának körében" „teljes önrendelkezési jog illeti meg” (1. §)

hivatalos a „ruszin nyelv" (111/2.);

Id. még az 1920. évi 122. sz. nyclvlörvényt, és az 1926. évi 17. sz. végrehajtási rendeletét

„hivatalos nyelve a magyar és a magyar-orosz" (11. §)

kormányzóság (5. jj) élén a kormányzóval (7. §)

Ruszin Autonóm Direktórium, élén az ideiglenes adminisztrátorral (IV. pont)

kormányzói biztos ( 1 .$) „vármegyei törvényhatóságokat megillető szabályrendelet-alkotási jogkör"-rcl, főispán és tankerületi kit. főigazgató egyszemélyijén (2. íj )

Mi'ulos húsuk.

1. 1920. évi 356. sz. kormányrendelet: a direktórium helyett kormányzóság, az adminisztrátor helyett kormányzó; megszűnik a párhuzamos polgári közigazgatási hivatal;

2. az ún. közigazgatási reformtörvénnyel Podkarpalszka Rusz is nagyzsupa, a kormányzóval és hivatalával párhuzamosan megjelenik az. ún. országos hivatal;

3. az 1937. évi 172. sz. törvény a kormányzói jogkör kiterjesztéséről: „hatásköre egyelőre a nyelvi, iskolai és felekezeti ügyekben, valamint a helyi közigazgatás ügyeiben"; az országos hivatal döntéseit megfellebbezheti a belügyminisztériumnál

a tisztségviselőkről: a „kinevezés ideiglenes és bármikor visszavonható” (13. §); az a hivatalnok, aki ..a jelen rendelet alapján történi kinevezését közvetlenül megelőzőleg Magyarország egyéb területén rendszeresített álláson szolgálatban állott, ezt az állást továbbra is megtartja és a kinevezés tartama alatt öt fizetés nélkül szabadságolni kell" (15. §)

Eközben élt egy másik Kárpátalja is, ami a korabeli sajtót olvasva valóságosabbnak tűnik, mint a mindig igazodó, megrendelt politizálás.