Fedinec Csilla: Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 1918-1944. Törvények, rendeletek, kisebbségi programok, nyilatkozatok - Fontes Historiae Hungarorum 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Iratok
Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 177 Ionom területi egységet két magyar nyelvű nevelésben részesült őslakó kivételével Ruszinszkó bcléletétöl teljesen távol álló idegen elemekkel. Ezeknek kezébe tette le Ruszinszkó alkotmány-okiratilag biztosított közigazgatási önrendelkezési jogát, megbízva a két őslakost különösen azzal, hogy megtanítsanak bennünket meghódított népséget egyrészt az amúgy is csekély adók még könnyebb elviselésére, másrészt Ungvár főváros városi autonómiájának mikéntjére. Azonban az ide átplántált, tőlünk teljesen idegen elemekkel szemben sem szabad háládatlanoknak lennünk, még ha nem is lenne rendtörvény, hisz ezek könnyítették meg nekünk, magyaroknak anyanyelvűnk clfclcjthctését, műveltségünk elsorvasztását, gyermekeink clncmzctlcnítését, ezek akadályozták meg iparunk és kereskedelmünk valamelyes fcjlcszthctését, ezek tették lehetővé a munkanélküliség teljes beszüntethetését, a magyar izzadtsággal termékennyé tett földjeinkről a lemondhatást és ezek tették lehetővé abbeli örömünket, hogy most már nekünk is szabad rongyos ruhában járni, saját hazánkban illetőség és állampolgárság nélkül lézengeni. Mindez elkövetkezhetett, mindez megtörténhetett azon államban, mely alkotmányokirata 2. §-ában lapidárisan kijelenti: a csehszlovák állam demokratikus köztársaság, melynek választolt a feje. Tisztelt polgártársaim! E rövid eszmefuttatás után, eltekintve attól, hogy a ruszinszkói autonóm terület egyúttal szülőföldem is, tisztán mint magyar anyanyelvű csehszlovák állampolgárnak nem lesz nehéz megokolnom, hogy miért irányom a realizmussal kapcsolatos ellenzéki politika. Úgy tanultam és úgy vallom, hogy a demokrácia: az állampolgársági jogegyenlőség elve, egy művelt államban az alkotmány éltető szelleme. Úgy tanultam és úgy vallom, hogy a demokratikus államforma: a jog és kultúrállam eszméje, melynek iránya, törekvése, célkitűzése nem az ugyanazon állam keretében élő egyes nemzetek számbeli többségétől, hanem mindcnckfolött attól ftigg, hogy az állampolgárok összességének magasabb értelmisége mennyire képes vezetése alatt tartani az állam lakosságának egész tömegét. A demokrata államcszmc ma már nem jelenthet egyebet, mint az állam kötelékén belül levő egyéni érték, az összes szellemi, erkölcsi és anyagi erők lehető legjobb kifejtését, közjóra való átértékcsítését az igazságosság, azaz az állampolgári jogegyenlőség és a szabadság elvének alapján. Többségi jogról csak az ily állampolgári jogegyenlőség alapján létrejött és az államakaratot kifejezni hivatott szervekben leltet szó, hol az egy és ugyanazon felfogásban egyesültek szavazati többsége dönt. Külön nemzeti többségi elv hangoztatása és érvényesítési akarása egy demokratikusnak alkotmány-okiratilag is hirdetett államban nagyon is beteges állapot. Veszedelmes nemzeti elfogultság ez, hogy a csakis számbeli többségi elvre támaszkodók önmaguk előtt mindazt értéktelennek minősítik, amit a velük együtt élő másik nemzet cddigclé értékben, a fennállott viszonyok mellett produkálni képes volt. Mert ncm-c veszedelmes például a ruszinszkói őslakó mérnöki és orvosi kart értéktelennek mondani, mert oklevelüket a budapesti egyetemen nyerték és magát ezen egyetemet bizonyos célzattal afganisztáni egyetemnek nevezni, legalábbis szerénytelenség, ha már nem müvclctlcnséggcl kapcsolatos nemzeti elfogultság. Bármily irányú elfogultság: a demokrácia határozott ellensége, mert az az egy államban élő nemzetek összhangzatos működését államunk minden téren való előbbre vitelében csak akadályozza.
