Fedinec Csilla: Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 1918-1944. Törvények, rendeletek, kisebbségi programok, nyilatkozatok - Fontes Historiae Hungarorum 2. (Somorja-Dunaszerdahely, 2004)
Iratok
132 Fedinec Csilla Ruszinszkói magyarok! Március 16-án választani fogunk Ruszinszkóban. E választásnak a mi részünkről az a célja, hogy Ruszinszkó magyar népének képviselője, Ruszinszkó magyarságának követe bemenjen abba a prágai díszes házba, hol sorsunkat intézik, hol eddig a mi dolgaink nem ismerése és a mi megkérdezésünk nélkül hozták a felettünk uralkodó törvényeket. A mi képviselőnk, a mi követünk azért lesz ott, hogy szószólónk legyen, hogy kívánságaink teljesítését sürgesse, hogy panaszainkat orvosoltassa, hogy jogainkat, megélhetésünket, ősi földünkön való megmaradásunkat követelje s biztosítsa. Nagy feladatok előtt állunk! Ki kell választanunk a sok közül azt a pártot, és azt az embert, amely párttal a ruszinszkói magyarság sorsát megjavíttatni, jogait biztosíttatni akarja, akivel Prágában ügyeit intézteim fogja. A feladat és a választás azonban nem nehéz, mert látnunk s tudnunk kell már a négy év eltelte után, hogy kik azok az emberek és melyek azok a pártok, akik érettünk, a ruszinszkói magyarság érdekében önzetlenül, minden fizetség és minden jutalom reménye nélkül fáradoztak és amely pártok Ruszinszkó magyar népének javáért s jogaiért küzdöttek. A választások előtt cl fogják lepni a falvakat a kormánypártok agitátorai és kortesei, kiket a keserves adóitokból gazdagon fizetnek, kik a városok bűzös kávéházaiban dorbézolják el a verejtékes munkánkból befolyó adók egy nagy részét. Ezeket az embereket azért fizeti a kormány, hogy ők clkábítsák, clszédítsék és a kormány táborába csalogassák Ruszinszkó magyar népét. Fognak ezek ígérni fűt-fát. Hiszen ígérni könnyű, de az ő ígéreteikből eddig sem teljesedett egy sem, s a jövőben sem fog teljesedni egy sem. Ha ezek a kormánypárti agitátorok kimennek falvaitokba és mindent ígérve, a kormányt dicsérve, a közülünk való magyarokat szidva és gyalázva arra akarnak rábírni titeket, hogy a kormánypártokra szavazzatok, akkor kérdjétek meg tőlük, hogy ha olyan nagyon hatalmasok, akkor miért nem szállították máris le az adókat? Miért nem csökkentették a vagyondézsmát? Miért nem eszközölték ki a kormánynál, hogy a tcrménybcszolgáltatás nem tcljcsíthctésc miatt a ruszinszkói magyar népre kivetett büntetéseket leszállítsák, eltöröljék? Kérdjétek meg tőlük, hogy miért nem siettetik a földreform végrehajtását és miért egyeztek bele abba, ha olyan nagy barátai a ruszinszkói magyar népnek, hogy a lefoglalt birtokokra a Tisza mentére, Bátyútól Máramarosig cseheket, légionistákat telepítsenek, hogy a szegény magyar népnek ugyanakkor miért nem követellek földet? Kérdjétek meg tőlük, hogy miért fizetik őket olyan bőségesen? És figyeljétek meg, hogy c kérdésekre milyen csürtcsavart válaszaik lesznek, persze, mert az igazat nem merik nektek megmondani. Nem mondhatják meg nektek, hogy ők az adók leszállítását nem követelhetik s nem helyeselhetik, mert a kormánynak szüksége van a sok adóra, s mert nekik jól esik a könynyen szerzett sok pénz. Nem mondhatják meg, hogy a kormány nem akarja csökkenteni a vagyondézsmát, nem akarja eltörölni a forgalmi, a disznóölési adót, nem törli cl a termények be nem szolgáltatása miatti büntetéspénzeket, mert minderre a kormánynak szüksége van, hogy az ide helyezett idegen hivatalnokok seregét, az agitátorok százait fizesse. Legjobban figyeljetek akkor, amidőn arra a kérdésre kellene válaszolniuk, hogy miért egyeztek bele abba 1923. december 14-én, hogy a Ruszinszkó déli részét a magyarok által szerzet, dolgozott s lakott földön lefoglalt birtokokra a magyar nincstelen földművesek és a magyar gazdák kijátszásával idegeneket hozzanak, s a magyaroknak kenyeret és megélhetést adó földeket idegeneknek adják.
